Szétosztják a migránsokat, Magyarország azonban mentesül

Megbukott a kvótarendszer Brüsszelben, a tagállamok csak önkéntes alapon fogadnak be menekülteket. Az éjszakába nyúló tanácskozáson született döntés alapján 60 ezer bevándorlót osztanak szét az uniós tagállamok között a következő két évben. 40 ezer már Európába érkezett bevándorlót telepítenek át Olaszországból és Görögországból más EU-s országokba, és további 20 ezret fogadnak be Szíriából és Eritreából. A döntés az Európai Tanács elnökének javaslata alapján született. „Donald Tusk ügyességének köszönhetően megállapodtunk, hogy az Európai Unió 40 ezer embert helyez át, és további 20 ezret pedig áttelepít. Hogy ez kötelező vagy önkéntes lesz-e, az nekem teljesen mindegy” – mondta Jean-Claude Juncker.

A bizottsági elnök megjegyzése az olasz miniszterelnök szólt, aki a csúcsértekezleten kitartóan ragaszkodott ahhoz, hogy a menekültek áttelepítése kötelező legyen a tagországok számára. Renzi azt sem zárta ki, hogy Olaszország önállóan cselekszik, ha a határozat nem lesz kötelező érvényű. „Mint tudják, nem sikerült ennél ambiciózusabb tervet elfogadni. Tehát 40 ezer emberről van szó, de ez csak az első lépés abba az irányba, hogy végre közösségi politika szülessen az egyes állami politikák helyett” – fogalmazott Renzi.

Az Európai Tanács elismerte, hogy a déli tagállamok mellett Magyarországra is komoly nyomás nehezedik a menekültek miatt. „A jelenlegi válság nem csak Olaszországot és Görögországot érinti. Az év elejétől a bevándorlók egyharmadát Magyarországon regisztrálták, ez több, mint Olaszországban, ezért földrajzi értelemben átfogó hozzáállásra van szükség” – mondta Donald Tusk elnök.

A tárgyalások alapján végül Magyarország és Bulgária felmentést kapott, és nem kell újabb migránsokat befogadnia. A menekültek szétosztásának részleteiről a belügyminiszterek júniusi találkozóján dönthetnek. Több közép- és kelet-európai tagállam garanciákat kér, hogy a bevándorlók befogadása ideiglenes és önkéntes lesz.

Orbán: Megfelelnek a magyar érdekekkel

Megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek a migráció kérdésével kapcsolatban született uniós döntések – így értékelte Orbán Viktor a kétnapos brüsszeli EU-csúcsot. A miniszterelnök kiemelte: megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról. Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak a lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok, tehát Olaszország és Görögország területén kell megtörténnie. A kormányfő szerint Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, az országba ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik.

Seehofer vízumkényszert vezetne be

Biztonságos országként ismerne el több balkáni országot és vízumkényszert vezetne be állampolgáraikkal szemben a bajor miniszterelnök. Horst Seehofer egy interjúban arról beszélt: különbséget kell tenni a például háborús területekről érkezők és a balkáni országokból bevándorlók között – utóbbiaknak szerinte nincs maradásuk, és a lehető leggyorsabban vissza kell küldeni őket.

A horvátok fogadnak menekülteket

Horvátország hajlandó a bevándorlók egy kisebb létszámú csoportjának befogadására – ezt a horvát miniszterelnök mondta Brüsszelben. Zoran Milanovic szerint ha Magyarország le is zárja határait, Horvátországra nézve ez nem okoz nagyobb problémát, ugyanis még nem tagja a schengeni övezetnek. A horvát kormányfő egyébként arról is beszélt: azt kérik Magyarországtól, hogy küldjön két Gripent egy augusztusi, zágrábi katonai felvonulásra.

Forrás: Hír TV