2024. 05. 27. Hétfő Hella napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Vezércikk 21:10

Róna: Az offshore-pénzek megadóztatásából meglenne a bérunió fedezete

Hír TV

2017. november 27., hétfő 16:38, frissítve: kedd 07:23

Európa szétszakadásához vezethet, ha nem sikerül áthidalni a keleti és nyugati tagállamok közti bérszakadékot. Erről beszélt Brüsszelben a bérunióval kapcsolatos nemzetközi konferencián Róna Péter. A közgazdász szerint az offshore jövedelmek megadóztatásával meg lehet teremteni a felzárkóztatás anyagi hátterét.

Európa szétszakadásához vezethet, ha nem sikerül áthidalni a keleti és nyugati tagállamok közti bérszakadékot. Erről beszélt Brüsszelben a bérunióval kapcsolatos nemzetközi konferencián Róna Péter. A közgazdász szerint az offshore jövedelmek megadóztatásával meg lehet teremteni a felzárkóztatás anyagi hátterét.

„Az Európai Unió jelenlegi költségvetése egyszerűen elégtelen arra, hogy megteremtsen egy méltányos, igazságos Európát. Tehát kell a költségvetési forrásokat igenis bővíteni, el is mondtam, hogy ezt hogy lehet, úgy lehet, hogy meg kell adóztatni az offshore cégekkel végrehajtott pénzügyi tranzakciókat” – fogalmazott Róna Péter.

A konferencián az is kiderült, hogy egyenlőtlenek a bérek Európa északi és déli része, sőt, egymáshoz közelebb lévő régiók között is.

„Számomra Magyarország fejlődése annak a kérdése, hogy hogyan fejlődik az én Európám. Nem az én országom, hanem az én Európám. Lengyelország fejlődése is az én Európám számára fontos, hiszen ez az a hely, ahol a gyerekeim és unokáim élnek majd. Biztos vagyok abban, hogy nekünk egy belső európai piacot kell építeni, ez az európai sors, s ez lehet kulturális, de egyben gazdasági kapcsolat is” – mondta el Fréderic Petit, a francia nemzetgyűlés tagja.

A kezdeményezést képviselő Jobbikos Gyöngyösi Márton szerint azzal, hogy Magyarország még mindig az olcsó bérekkel akar vonzóvá válni, egyfajta gyarmatosítás áldozatává válik.

„Nagyon sokan legyintenek, hogy ez egy illúzió, ez megvalósíthatatlan. Nem, ez meggyőződésünk szerint politikai elhatározás kérdése, mind az Európai Unió szintjén, mind a nemzetállam szintjén és ha ez az elhatározás megtörtént, akkor el kell indulni ebbe az irányba, nyilvánvalóan a kohéziós politika politika átalakításával és a nemzetállami szinten a gazdaságpolitikai szemléletnek az átalakításával” – jelentette ki a képviselő.

Május óta nyolc tagállamban gyűjtik az aláírásokat, amelyekből legalább egymillióra van szükség ahhoz, hogy Brüsszelben is napirendre kerüljön a téma.

Az összegyűlt aláírásokat az Európai Bizottsághoz kell eljuttatni. Az uniós testületnek három hónapon belül találkoznia kell a szervezőkkel, akik elmondhatják ezen a fórumon is a javaslatukat. Ezt követően a Bizottság kialakítja az álláspontját, ami lehet az is, hogy elutasítja a kezdeményezést, nem foglalkozik vele, ezt meg kell majd indokolni, de akár jogalkotási javaslatra is tehet majd indítványt. A Hír Televíziót Brüsszelből Arató László tudósította.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!