Netanjahu szerint Irán atombombát fejlesztett

Évekig tartott, mire 2015-ben tető alá hozták az Irán és az úgynevezett hatok közti megállapodást az iráni atomprogram szabályozásáról. Ez alapján Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok feloldja a szankciókat és gazdasági engedményeket tesz Irán felé, cserébe a perzsa állam felfüggeszti nukleáris kísérleteit. Mindezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyeli.

Donald Trump megválasztása után Washington többször utalt arra, hogy az Egyesült Államok felmondaná a szerződést. Ezt erősítette az is, hogy a volt CIA-főnökből lett külügyminiszter, alig néhány órával kinevezése után a brüsszeli NATO-központba és a közel-keletre utazott, hogy szövetségeseivel, Izraellel és az Öböl-menti államokkal tárgyaljon az iráni agresszió kezeléséről, azaz arról a félelemről, hogy Teherán terrorszervezeteket pénzel, és át akarja venni a térség irányítását.

A közvetlen szövetségeseinkkel való szoros együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy meggyengítsünk egy rosszindulatú folyamatot a Közel-Keleten és az egész világon. Komolyan aggódunk Irán egyre növekvő fenyegetései miatt Izrael és a régió térségében, valamint amiatt, ahogy Irán egyre inkább uralni akarja a Közel-Keletet - mondta Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter.

Washington fenyegetőzésére Teherán sem maradt adós a válasszal, kilátásba helyezték a korábban szintén korlátozott mértékű urándúsítás újraindítását. A külügyminiszter szerint a szerződés megváltoztatása elfogadhatatlan.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozott egy határozatot az ügyben, és ennek egyik legfőbb szerzője az amerikai kormány volt, ami szintén kötelezettséget vállalt. Trump elnök úr nem tartja magát ehhez a kötelezettséghez, sőt, inkább megszegi azt. Most pedig, ahelyett, hogy vállalná a feladatait, inkább újabb, vállalhatatlan feltételeket szab, amik elfogadhatatlanok az iráni nép és a szerződés többi tagjai számára - reagált az iráni külügyminiszter, Mohammad Javad Zarif.

Az izraeli-iráni kapcsolatok egyik szakértője szerint ha Irán visszatér az atomprogramhoz, annak súlyos biztonságpolitikai következményei lehetnek.

Ha Irán kilép a leszerelési egyezményből, és kiutasítja az országból a nemzetközi atomenergia-ügynökség szakembereit, az azt jelentené, hogy nemcsak az atomkísérleteket folytatja, hanem a bombafejlesztést is. Ez esetben pedig Izrael még radikálisabb lépéseket tenne, például Irán elleni katonai műveleteket, hiszen Izrael mindig világosság tette, hogy nem fogja hagyni, hogy Irán nukleáris katonaállam legyen - véli egy szakértő, Raz Tzimmt.

Múlt héten a francia elnök és a német kancellár is megpróbálta meggyőzni Trumpot a szerződésben maradásról, az amerikai elnök azonban egyelőre ragaszkodik álláspontjához.