Mégsem hozzák nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság részleteit

John Fitzgerald Kenndy amerikai elnököt 1963. november 22-én lőtték le Dallasban. A merénylet egyedüli elkövetőjének tartott Lee Harvey Oswaldot két nappal később, állítása szerint bosszúból Jack Ruby, egy nightclub tulajdonosa ölte meg.

A Kennedy-gyilkosság körülményeit kivizsgáló Warren-bizottság 1964-ben adta le jelentését az elnöknek. Arra a megállapításra jutott a testület, hogy Oswald magányos elkövetőként adta le a lövéseket a tankönyvraktár hatodik emeletéről, valamint sem Oswald, sem Ruby nem volt része nagyobb összeesküvésnek. Az iratot ugyanakkor 75 évre titkosították. De részben Oliver Stone filmje után, 1992-ben a kongresszus elrendelte, hogy 2017. október 26-áig hozzák nyilvánosságra a nyomozás teljes anyagát.

Erre szerdán este ígéretet is tett Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetében. Nem sokkal később az amerikai Országos Levéltár a honlapján közzétett 2800 dokumentumot, de 300 feljegyzést, hangfelvételt és egyéb dokumentumot nem. Az indoklás szerint azért, mert az iratok között olyan levél is van, amelyben a szolgálatok azt elemzik, mennyit lehet nyilvánosságra hozni a korábbi iratokból anélkül, hogy az a nemzetbiztonságot vagy az USA külpolitikáját veszélyeztetné. Trump döntése megváltoztatásakor ezt az indoklást fogadta el.

„Nem hiszem, hogy egyszerűen csak rendkívüli lenne, szerintem gyalázatos. Nem évek, hanem évtizedek álltak a titkosszolgálatoknak a rendelkezésére, hogy foglalkozzanak ezzel. Ez az ösztönös vágy, hogy tartsunk titokban dolgokat, annyira bevésődött, hogy még az 1960-as évek elején történtekkel kapcsolatban sem lehet anyagokat kiadni most, teljességgel abszurd, és csalódást keltő, hogy az ügynökség így viselkedik” – reagált a CNN jogi szakértője, Jeffrey Toobin.

Az iratok teljes körű nyilvánosságra hozatalát szeretné az a titkos ügynök is, aki Kennedy felesége, Jackie életét mentette meg.

Talán megtudjuk a motivációt vagy a választ a miértre. Számomra ez az egyik legfontosabb. A másik, hogy minél több anyagot tartanak vissza, az emberek annál gyanakvóbbak lesznek azzal kapcsolatban, hogy valamit titkolnak. Szerintem közzé kell tenni – véli Clint Hill.

Az ügy szakértői, köztük a gyilkosság egyik szemtanúja szerint a továbbra is titkosan tartott dokumentumok érzékenyen érinthetik a Központi Hírszerző Ügynökséget, a CIA-t, de még a Szövetségi Nyomozó Irodát, az FBI-t is.

Isten tudja, a kormányunkból akkor hányan próbálták megölni, vagy meg is gyilkolták. Ezért félnek kiadni ezt, mert különösen a CIA-t érinti majd rosszul, és bizonyos mértékig szerintem fájni fog az FBI-nak is. De egyszer meg kell ismernünk a teljes igazságot – mondta Hugh Aynesworth.

Történészek és az ügyről írt könyvek szerzői arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető dokumentumokból végre fény derül a Kennedy-gyilkosság részleteire, és a volt amerikai elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Oswald kapcsolatrendszerére, mi történt az 1963 szeptemberi mexikói útján, ahol szovjet és kubai kémekkel találkozott, volt-e bizonyítéka az FBI-nak és a CIA-nak, hogy Oswald veszélyt jelent.

Sajtóértesülések szerint Trump fél évet adott a továbbra is visszatartott iratok alapos vizsgálatára, és valószínűleg majd csak ez után teszik őket hozzáférhetővé.