Merkel: A migráció az a töréspont, ami eldönti az uniós sorsát

Az állam- és kormányfők többsége a migrációról szóló belpolitikai vitát tompítaná a brüsszeli csúcson. Németországban Angela Merkel hatalmon maradása a tét. A CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az erős embere, Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter ultimátumot adott a kancellárnak. Ha nincs egységes uniós megoldás a bevándorlás megfékezésére, akkor július 1-jétől a belügyminiszter egyoldalúan elrendeli a német határok ellenőrzését, és visszafordítja a migránsokat, menekülteket.

A kancellár a csúcs előtt a Bundestagban tartott beszédet, amelyben nem kertelt. „A migrációs kérdése lesz a töréspont, ami eldönti a közösség további sorsát. Vagy kezeljük a kérdést és Afrikában továbbra is hinni fognak abban, hogy kiállunk a uniós alapelvek és a multilaterizmus mellett, vagy senki nem fog többé hinni azokban az elvekben, amik naggyá tették Európát” – hangoztatta Merkel.

A kancellár attól tart, hogy Seehofer lépése hasonlóan egyoldalú intézkedésekre kényszerít más országokat. Merkel félelme nem alaptalan, az osztrák kancellár előre közölte, hogy ha a németek visszafordítják a határról a bevándorlókat, akkor ő lezárja az olasz-osztrák határt. A belső, tehát a schengeni határok ellenőrzése az egyik legfőbb uniós értéket, a szabad mozgás jogát sértené. Az új spanyol miniszterelnök Merkel pártjára állt, a migráció Pedro Sanchez szerint sem kezelhető egyoldalú intézkedésekkel. Egy másik frontország, Görögország miniszterelnöke is mentőövet dobott a kancellárnak. Alekszisz Ciprász hajlandó lenne visszavenni migránsokat Németországtól. Emmanuel Macron is a német kancellár mellett állt ki.

„Nem hiszek az egyoldalú megoldásokban, az egyes nemzetek nem tudnak egy ilyen nagy horderejú problémát kezelni, az európai megoldások híve vagyok” mondta a francia elnök.

A menekültek elosztásának megreformálása visszatérő napirendi pont az uniós csúcstalálkozón. A jelenlegi rendszerben annak a tagállamnak kell róluk gondoskodnia, ahol először lépnek az Unió területére. Ez most jellemzően Olaszország, Görögország és Spanyolország. Arról sincs egyetértés, hogy az EU területén belül vagy azon kívül hozzanak létre menekülttáborokat. Az észak-afrikai országok nem vevők az ötletre, ahogy az uniós tagságra pályázó Albánia sem, az uniós tagállamokról nem is beszélve. Felvetődött, hogy Líbiával olyan megállapodást kellene kötni, mint Törökországgal, ahol az EU fizet a menekülttáborok fenntartásáért.

A legtöbb európai országban ugyanakkor csak a belpolitikában lett hangsúlyosabb a migrációs válság. Miközben 2015-ben egymillióan kopogtattak Európában, 2016-ban 400 ezer fő alá esett a menedékkérelmezők száma, 2017-ben pedig a 200 ezret sem érte el. Becslések szerint idén még ennél is kevesebben jönnek.

Nem várható érdemi döntés

Egyre valószínűtlenebb, hogy bármi érdemi döntés születni fog a migráció szempontjából a brüsszeli csúcson – mondta helyszíni tudósítónk. Biztosan nem lesz megegyezés például a letelepedési kvótákról.

Amiben viszont megegyezés várható, azaz az Európán kívüli hotspotok létesítése, vagyis olyan táborok létrehozás, elsősorban Észak-Afrikában, ahol a migránsok adatait felveszik, és elbírálják a menekültkérelmüket. Nehezíti a helyzetet, hogy ezeket a táborokat egyik érintett észak-afrikai ország sem akarja.

Fidesz kontra Néppárt

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója előtt az Európai Néppárt vezetői egyeztettek a pártcsaládhoz tartozó miniszterelnökökkel, köztük Orbán Viktorral is. Sajtóhírek szerint a Fideszt többen kizárnák a pártcsaládból, azonban erről nem volt szó a megbeszélésen, csak az uniós csúcs témáiról volt szó – mondta helyszíni tudósítónk. Arról beszéltek, hogyan a migrációs válságra hogyan lehet minél hamarabb megoldást találni.

A Fidesz ennek ellenére nem lehet nyugodt. Korábban Manfred Weber a Néppárt frakcióvezetője azt mondta: akkor zárják ki a Fideszt, hogyha azt az ítéletet, amit az Európai Bíróság hoz a CEU-üggyel kapcsolatban, nem tartja be a magyar kormánypárt – Weber szerint ez lenne a „vörös vonal”.

Vétóval fenyeget az olasz miniszterelnök

Az uniós csúcstalálkozó migrációügyi zárónyilatkozatának megvétózásával fenyegetett az olasz kormányfő. Giuseppe Conte azt mondta, hogy reméli nem kerül rá sor, de a vétó is a lehetőségek között van, amennyiben nem születik Olaszország számára kielégítő megoldás. Conte hozzátette: Olaszország megoldási javaslatokkal érkezett a csúcsra, amelyek szerinte észszerűek, és teljes mértékben megfelelnek az uniós alapértékek szellemének.

Új útvonal

A bevándorlók közben ismét a balkáni útvonalra koncentrálhatnak. A tiranai bevándorlási központban közel-keleti bevándorlók várakoznak. Egyikük, egy a szíriai Homszból érkezett 18 éves szír fiú azt mondta: Máltán élnek rokonai és úgy tudja ott normális körülmények között élnek, ezért hozzájuk szeretne eljutni. Az ő érkezése is jelzi, hogy Albánián keresztül vezet az új balkáni migrációs útvonal. Legalábbis erre utal, hogy egyre több illegális bevándorló érkezik az országba.

„Tavaly az egész évben érkezett 1600 illegális migráns Albániába, idén csak az első öt hónapban meghaladta a számuk a 2300-at. A számok tehát egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak” – mondta Rovena Dova, albán belügyminiszter-helyettes.

Innen Montenegrón keresztül Boszniába mennek tovább, ahová idén már több mint 5500-an érkeztek illegálisan. Az útvonal ezután Horvátországnál éri el az unió határát, de ez még nem a schengeni határ.

„Már kétszer megpróbáltam átkelni Montenegróba, de mindkétszer elkapott a rendőrség” – mondta egy algír férfi.

Az új útvonal miatt Albánia, Montenegró, Bosznia és Horvátország is aggódik. Ausztria speciális rendőri erőkkel gyakorlatozott a szlovén határon és az Unió következő soros elnökeként a Kurz-kormány feltehetőleg egy keményebb migrációs politikát képvisel majd.

A legtöbb bevándorló 2018-ban a tengeren keresztül érkezett az Európai Unió területére Görögország, Spanyolország és Olaszország partjainál.