Mától kötelező keresztet elhelyezni a bajor hivatalos intézményekben

Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök áprilisban helyezett el keresztet a falra a kancellária bejáratánál. A Keresztényszociális Unió vezette kormány akkor rendelte el, hogy Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként jól látható helyen keresztet kell elhelyezni a hivatalos intézmények bejáratánál. Az intézkedés június elsejével lépett életbe.

„Szerintem jó dolog, mert a hagyományunk része. Én vallásos vagyok, gyakorló katolikus. Ez államunk kulturális szimbóluma” – hangzik egy vélemény.

A rendelkezés ezernél is több hivatali épületet érint, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények számára csak ajánlott a kereszt kihelyezése.

„Ez általában a vallás része, nem szabad senkit sem erről meggyőzni. De ha valamit a másik nyakába varrunk, akkor valami fontos elvész. Szerintem ez szégyen, hogy Söder úr első intézkedése ilyen különös, mint ez. Nem tetszik nekem” – vélekedik egy asszony.

Többen az egyház és az állam szétválasztását kérik számon.

„Szerintem mindenkinek meg kell hagyni, hogy maga dönthessen. Az állam az állam, az egyház pedig az egyház. Ennek úgy kéne maradnia, ahogy az alkotmányban” – mondja egy harmadik megkérdezett.

A döntés mögött az állhat, hogy a Bajorországot több mint 50 éve megszakítás nélkül kormányzó CSU szeretné dominanciáját továbbra is megőrizni, miközben egyre nagyobb kihívást jelent számára a bevándorlás ellenes Alternatíva Németországért, amely szövetségi szinten a 3. legnagyobb politikai erővé vált, köszönhetően elsősorban a 2015-ös migránshullám során Németországba érkezett 1 millió menekültnek.

Még Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke is bírálta a kormány lépését. A német katolikus püspöki konferencia elnöke szerint, aki csupán kulturális jelképként értelmezi a keresztet, az nem értette meg a lényegét. Ennek ellenére a bajor kormányfő továbbra is kiáll a döntése mellett.