Az Európai Bíróság asztalán a bizottság civiltörvény elleni keresete

A civil társadalom egyre jobban szűkülő teréről vitatkoztak a képviselők az Európai Parlamentben, de szinte mindegyik politikusnak az jutott eszébe, hogy Magyarországon és Lengyelországban milyen támadások érik a civil szférát.

– Ahol a civil társadalom tere csökken, az nem jogállam. Hogyha egy tagállam nem ismeri el, hogy a civil társadalom ereje egy élő erő, hogyha akár pénzügyileg, akár másmilyen módon elnyomja, visszaszorítja a civil társadalmat és annak szereplőit, az ilyen államot mindenképpen el kell ítélni. Magyarországról is beszélek, ahol nem teszik lehetővé a szolidaritást a migránsokkal, a menekültekkel, a marginalizált csoportokkal szemben. Nem engedik meg a civil társadalom tagjainak, hogy különböző szolgáltatásokat, segítséget nyújtsanak ezeknek a csoportoknak – mondta Cécile Kashetu Kyenge, szociáldemokrata EP-képviselő.

Az egyik magyar képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szervezetek tevékenységének jó részét az köti le, hogy előteremtsék a működésük költségeit, ezért az Európai Uniónak több pénzt kell biztosítani a nem kormányzati szervezetek részére.

– Azt javasolom, hogy az Európai Unió haladéktalanul hozzon létre egy Demokrácia Alapot, ahová az Európai Unió tagállamaiban működő civil szervezetek közvetlenül fordulhatnának anyagi támogatásért, nemcsak egyes projektek, hanem a hosszútávú tervezés, a fenntartható működés érdekében is. Az Európai Parlamentnek ki kell állnia a civil szervezetek működése, a civil társadalomnak a politikába való bevonása, részvétele mellett, mert enélkül veszélybe kerül a demokrácia, a jogállamiság – fogalmazott Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

Az Európai Bizottság nyitott a felvetésre, a területért felelős biztos szerint a 2020 utáni költségvetésben el tudnak különíteni forrásokat erre a célra.

– Én nagyon is mellette vagyok, hogy hozzunk létre egy ilyen alapot. Most kezdünk el dolgozni azon, hogy készüljön egy megvalósíthatósági tanulmány. Különböző finanszírozási eszközök vannak a tagállamokban, amelyek ki tudják tölteni az űrt, de fontos lenne, hogy ne valami olyat csináljunk, ami már létezik és fontos, hogy átlátható legyen a dolog – mondta Vera Jourová, a testület jogérvényesülésért felelős biztosa.

Az Európai Bizottság egyébként beperelte Magyarországot az Európai Bíróságon a civiltörvény miatt, többek között azért, mert a jogszabály hátrányos megkülönböztetést tartalmaz a külföldi támogatásban részesülő szervezetekkel szemben.

Bár a vita során nagyon sok bírálat érte a magyar kormányt a civil szervezetekkel kapcsolatban, egyetlen magyar kormánypárti képviselő sem szólt hozzá a témához. Ehelyett Gál Kinga fideszes, néppárti EP-képviselő közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy a magyarországi civil szervezeteknek csak kevesebb mint 1 százaléka törekszik politikai befolyásra, és az ő felháborodásuk teljesen álproblémaként értelmezhető.