Irán miatt kapott össze Oroszország és az USA

Kettészakadt a Biztonsági Tanács az iráni helyzet megítélésében. Az ENSZ vezető testületének az ülésén az orosz nagykövet azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy ország belügyeibe avatkozik bele, és visszaél a BT adta lehetőségekkel.

„Ma szemtanúi vagyunk annak, hogy az Egyesült Államok visszaél a Biztonsági Tanáccsal. Az Egyesült Államok miért aknázza alá a Biztonsági Tanács tekintélyét?” – tette fel a kérdést Vaszilij Nyebenza orosz nagykövet.

Az amerikaiak ENSZ-nagykövete ugyanakkor méltatta az iráni emberek bátorságát, akik legalább 79 településen éltek spontán módon az alapvető jogaikkal.

„Ez a bátor emberek erőteljes megnyilvánulása, akiknek annyira elegük lett az elnyomó kormányukból, hogy az életüket is kockára teszik a tiltakozásukkal. A világnak üdvözölnie kell a bátorságukat! Meg kell hallani az iráni nép hangját!” – hangsúlyozta Nikki Haley.

A Biztonsági Tanács másik három állandó tagállama sem egységesen ítélte meg az iráni helyzetet. Kína szerint a Biztonsági Tanács nem illetékes az iráni emberjogi kérdésekben, a britek ugyanakkor helyénvalónak tartották a rendkívüli ülés összehívását, miközben a franciák köztes álláspontot képviseltek. Irán képviselője amiatt sajnálkozott, hogy az ENSZ vezető testülete olyan ügybe avatkozik bele, amely nem tartozik a hatáskörébe.

„Bizonyítékaink vannak arra, hogy az erőszakot Iránban egy maroknyi tiltakozó idézte elő, amely egyes esetekben rendőrök vagy biztonsági emberek halálához vezetett. Világosan látjuk, hogy mindezt külföldről irányították” – mondta Gholamali Khosroo, Irán ENSZ-képviselője.

Az ülés összehívását kezdeményező Egyesült Államoknak tehát nem sikerült maga mellé állítania a Biztonsági Tanácsot Irán ügyében, hiába hirdette meg nemrég az amerikai elnök egyik Twitter-üzenetében, hogy Irán esetében eljött a változások ideje.

Gazdasági jellegű tiltakozások

Nincs szélesebb társadalmi támogatottságuk az iráni tüntetéseknek, mivel a középosztály nem állt a demonstrálók mögé – mondta Newsroom című műsorunkban Sárközy Mátyás. A Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője szerint a tiltakozások éppen gazdasági jellegűek, mivel az áremelések miatt kezdődtek, amelyek alapvetően a legszegényebb rétegeket érintik.

„Azt lehet mondani, hogy a középosztály, amely 70 százalékban megszavazta Róhani elnököt a második ciklusában hat hónappal ezelőtt, távol maradt a tüntetésektől. Kisvárosi, falusi, vidéki helyeken bukkantak föl 50-100 fős csoportok. Ez természetesen a médián keresztül adott esetben tűnhet többnek is, de hangsúlyozom, hogy a tüntetések elültek, illetve azt lehet mondani, hogy a középosztály, amely az iráni lakosságnak több mint az 50 százalékát jelenti, nem állt a tüntetők mellé” – fejtette ki a szakértő.

Tekintse meg a teljes interjút!