Hivatalosan is megindult a kvótaper Magyarország ellen

A perről már tavaly ősszel döntött az Európai Bizottság, miután Magyarország és Szlovákia a luxemburgi bíróságon elbukta az előző kvótapert. A mostani, második per eredménye pénzbüntetés lehet.

„Okafogyott az egész történet, de az egész arról szól, hogy a kvótaügyet a bizottság, Brüsszel életben tartsa és rákényszerítse a tagállamokra, akár ennek, akár a kötelező felső korlát nélküli tervezett kvótának az alkalmazását” – reagált a magyar Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

A magyar kormány szerint egyszerű politikai nyomásgyakorlásról van szó, aminek nem lesz olyan jogi következménye, hogy Magyarországnak ténylegesen migránsokat kelljen majd befogadnia. „Az unió mindenképpen kettős mércét alkalmaz, mivel csak három tagállamon kéri számon. Az is tudható, hogy miután ez a létszám elfogy a per végére, ténylegesen ezeket az államokat nem lehet kötelezni arra, hogy befogadjanak bevándorlókat, ugyanakkor pénzbírság kilátásba helyezésével akar élni a bizottság” – tette hozzá Völner Pál.

A Hír Televízió által megkérdezett nemzetközi jogász szerint előfordulhat, hogy Magyarországnak egészen addig kell fizetnie a büntetést, amíg nem hajlandó igent mondani a menekültkvótákra.

„Nagyságrendileg több millió eurónak a kifizetését jelenti, ez az összeg meghaladhatja szerintem a 10 milliós nagyságrendet is. Ez vagy egy egyszeri összegnek a kifizetése lenne, vagy pedig egy szakaszosan megállapított összeg. Amíg a kérdéses ország nem teljesíti a bíróság ítéletében foglaltakat, addig havonta vagy hathavonta meghatározott összeget kell befizetni” – vélekedett Valki László nemzetközi jogász.

A bizottság emellett kötelezettségszegési eljárást is folytat a menekültek befogadását elutasító tagállamokkal szemben. 

A migrációs válság által legsúlyosabban érintett Olaszország és Görögország tehermentesítésére Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, míg Lengyelországnak 12 ezret, Csehországnak pedig 2691-et. A csehek 12 migránst fogadtak be, a lengyelek és a magyarok egyet sem.

Andrej Babis cseh kormányfő már jelezte: mindent megtesz, hogy a kvótapernek ne legyen semmilyen hatása Csehországra. Babis január végén személyesen vitatja meg a kérdést az Európai Bizottság elnökével.