2018. szeptember 22.,
szombat, Móric napja

„Ha Katalónia nem is lesz független, Spanyolország akkor is megosztott marad”

2017. október 25., szerda 15:58, frissítve: szerda 16:59

Katalóniában élő külföldieket kérdeztünk arról, mit szólnak a függetlenségi törekvésekhez. Van, aki azonosul a mozgalommal, egy Barcelonában élő magyar viszont arról beszélt, hogy a függetlenségpárti kormány győzelme után az idegenellenesség is nőtt. Ami biztosnak tűnik, az, hogy akármi lesz a konfliktus vége, mind Spanyolország, mind Katalónia megosztott marad.

Katalóniában, a nemrég a Spanyolországtól való elszakadásra szavazó autonóm közösségben több mint egymillió külföldi állampolgár él, köztük legalább háromezer magyar. Amennyiben Katalónia függetlenné válik, az ő helyzetük is bizonytalanná válhat. Az uniós állampolgárok számára különösen problémás helyzetet jelenthet a kiválás, mivel a kiválással Katalónia uniós tagsága is megszűnne – azaz többet nem érvényesülne rájuk a szabad munkavállalás, költözés elve.

A hétvégén Katalóniában élő külföldi állampolgárokkal beszéltünk, akik igen eltérően álltak hozzá a függetlenség kérdéséhez. Volt, aki az elszakadás hosszú távú előnyeit sorolta, más viszont továbbállna, ha Katalónia kikiáltaná a függetlenségét, bár ezt nem tartja valószínű forgatókönyvnek. Komolyabb erőszakos konfliktusra az általunk megkérdezettek közül senki sem számít.

Évtizedes sebek szakadtak fel

A 38 éves, kolumbiai származású, korábban Magyarországon is élt Giovanni szerint Katalóniában évtizedes, feldolgozatlan sérelmek robbantak ki. Giovanni, aki katalán nőt vett el, emiatt spanyol állampolgárságot is szerzett, szintén a függetlenség pártján áll. Szerinte a problémák nem a mostani népszavazással kezdődtek, hanem még 2006-ban, amikor a tartomány új alkotmányt szavazott meg, amely széles körű autonómiát adott a régiónak. Ezt már akkor jogellenesnek minősítette a spanyol jobboldali Néppárt, amely azóta Mariano Rajoy vezetésével kormányra került. 2010-ben a madridi parlament felülírta az alkotmány több rendelkezését, emiatt Katalóniában százezrek tüntettek, eredménytelenül.

 
Függetlenségpárti tüntetők állnak szemben a spanyol csendőrökkel a katalán népszavazás egyik szavazóhelyiségénél, Sant Julià de Ramisban 2017. október 1-jén
Fotó: Lluis Gene / AFP
 

Giovanni szerint a spanyol kormánypárt kezdettől fogva a katalán autonómia csorbítására törekedett. A párt nemcsak emiatt népszerűtlen Katalóniában, hanem azért is, mert sokan a Franco-rendszerrel azonosítják. A spanyol polgárháborúban Katalónia nagy része a vesztes köztársasági oldalt támogatta, emiatt a francóista diktatúra különösen szigorú volt vele szemben: mintegy négyezer katalánt végeztettek ki, és megszüntették a régió hagyományos autonómiáját.

Nincs párbeszéd

„Amikor véget ért a Franco-diktatúra, az átmenetet nagyrészt a Néppárt vezényelte le, és az elszámoltatás elmaradt, a rezsim bűneinek felelőseit nem nevezték meg. Most a Néppártot olyanok vezetik, akik a Franco-rezsim tagjainak fiai, unokái” – jelentette ki Giovanni. Mint mondta, 2010 óta évről évre egyre nagyobb tömegek tüntettek az alkotmányért, végül a követelés az alkotmány visszaállítása helyett egyre inkább a függetlenség lett.

„Sokáig nem foglalkoztam a függetlenséggel, de miután megszereztem az állampolgárságot és a szavazati jogot, egyre többet gondoltam arra, mi lenne jobb. Mind a függetlenség-, mind az uniópárti álláspontot meg tudom érteni. De ami október 1-jén, a népszavazás napján törtét, mindent megváltoztatott. Addig a katalánok kizárólag békésen követelték a függetlenség jogát, ez volt az első eset, hogy erőszakosan lépett fel valamelyik fél” – hangsúlyozta. Giovanni egyelőre úgy véli, nem lenne reális egyoldalúan kikiáltani a függetlenséget, ehelyett valódi párbeszédre lenne szükség. Csakhogy úgy látja, Madrid nem hajlandó jóváhagyni, hogy a katalánok jogszerűen szavazzanak a helyzetükről.

Mi lesz a Barcával?

Büki Péterrel saját, Futballarium nevű bárjában beszélgettünk. A férfi négy éve él Barcelonában, magyar állampolgár, spanyol – vagy katalán – állampolgárságot nem készül szerezni. „A gombhoz kerestük a kabátot, huszonhét éve kezdtem gyűjteni a futballal kapcsolatos relikviákat, majd a feleségemmel úgy döntöttünk, ezt jó lenne valamire felhasználni. Eredetileg Nagy-Britanniába mentem volna, mivel ott az aranycsapatnak elég nagy kultusza van, végül a klíma miatt döntöttünk Barcelona mellett” – mesélte arról, hogyan költöztek a katalán fővárosba.

 Büki Péter kevés esélyt lát Katalónia elszakadására

Kérdésünkre, hogy ha mégis megtörténne az elszakadás, Barcelonában maradna-e, Büki Péter azt mondta, akkor, ha a turizmust és a vállalkozásukat is érintené, biztosan továbbmenne. „Ha Katalónia elszakadna, akkor a Barcelona sem játszhatna többet a spanyol ligában, olyan nagy csapatokkal, mint a Real Madrid, a Sevilla vagy a Bilbao. A francia liga ugyan bejelentkezett érte, de úgy is a legnagyobb rangadó egy Paris Saint-Germain – Barcelona meccs lenne. Ez egy stadiont nem töltene meg úgy, mint a spanyol rangadók, és ezt a mi vállalkozásunk is megszenvedné” – jegyezte meg.

Mint mondta, a napi politika eddig komolyabban nem érintette őket, de a függetlenség már akkor is téma volt, amikor négy éve Barcelonába költöztek. „A katalán öntudatot a mindennapokban is lehet tapasztalni. Leginkább a saját sörüket isszák, helyi ételeket vesznek, hogy fenntartsák a tartomány gazdaságát – ezt például jó lenne eltanulni tőlük. Ha elmész a hivatalba ügyet intézni, és katalánul szólalsz meg, akkor kiszolgálnak, foglalkoznak veled, de ha spanyolul, vagy, ne adj’ Isten, angolul szólalsz meg, akkor annyit mondanak, »menj a sor végére«” – mesélte a csak spanyolul beszélő Büki Péter. Szerinte Carles Puigdemont katalán elnök megválasztása óta különösen felerősödött ez a hozzáállás. Szerinte a közösség elnökének komoly felelőssége van abban, hogy a feszültség idáig fajult. Mint mondta, az elszakadásról korábban is voltak szavazások, amelyeket akkor sem fogadott el Madrid, de Puigdemont „akkor csendben volt, most viszont kijelentette, hogy ha az igenek nyernek, negyvennyolc órán belül kikiáltják a függetlenséget”. Ez, mint tudjuk, mégsem történt meg.

Katalán cégek is kivonulhatnak

Büki Péter nem örül az erősödő függetlenségi mozgalomnak, szerinte az ügy már most komoly gazdasági károkat okozott, és ha Katalónia tényleg elszakadna, még súlyosabbá válna a helyzet. „A Gas Natural már áthelyezte a székhelyét Madridba. Idefele jövet három bankot láttam, amely be van zárva. Az egyik legnagyobb katalán bank is azt mondta, hogy ha elszakadnak, ők továbbmennek Madridba.” Ő egyébként úgy véli, nincs valós esélye az elszakadásnak, és nem is bánja. „Ha lenne ennek valós esélye, akkor mi, bevándorlók is megnézhetnénk magunkat” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy a függetlenségi mozgalommal párhuzamosan az idegenellenesség is felerősödött, tapasztalata szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy hangos kisebbség inzultálja a külföldieket, több helyen kiírták, hogy turistákat nem szolgálnak ki. Annak ellenére, hogy, mint mondta, a mostani függetlenségi kampánynak nincs bevándorlásellenes vetülete – szemben például a brexitkampánnyal, amely jelentős részben épp az EU-s munkavállalók ellen irányult –, sőt a közelmúltban több ezren mentek el a függetlenségi párt támogatásával is zajló, a menekültek befogadását támogató tüntetésre is.

Péter szerint ez is jól mutatja, mennyire megosztott a katalán társadalom, nemcsak ebben, hanem az elszakadás ügyében is – az októberi népszavazáson ugyan 90 százalék az elszakadás mellett szavazott, ennek fő oka az volt, hogy a maradáspártiak bojkottálták a szavazást, emiatt a részvétel csak 40 százalékos volt.

„Van olyan lakás, ahol egymás mellett lóg kint az elszakadáspárti, csillagos katalán zászló, a tartományi katalán zászló és az EU-s zászló. Van úgy, hogy férj és feleség nem beszél egymással, mert mást gondolnak a függetlenségről” – sorolta. Úgy látja, már ezért sem sikerülhet az elszakadás, és ezt a katalán kormány is látja, emiatt nem is fogja egyoldalúan bejelenteni a függetlenséget. Erőszakot pedig szerinte a katalánok nem fognak alkalmazni. „Tüntetésben világbajnokok, de azért mindenki nyugodt lehet, hogy nem lesz erőszak, legfeljebb passzív ellenállás, úgy harcolnak csak, hogy felteszik a kezüket.”

Sokakat állított a függetlenség oldalára a rendőri erőszak

„Azután, amit az állami rendőrség tett a tiltakozókkal, akik csak szavazni akartak, a jövőjükről szerettek volna dönteni, az egész világ láthatta, hogy működik ez az ország, hogy itt nincs demokrácia. Szóval ezután nagyon meggondolják majd, mit lépjenek” – mondta a tizenhárom éve Barcelonában élő, ukrán születésű Tánia.

Tánia szintén azt mondta, korábban különösebben nem foglalkozott politikával, de egyértelműen a függetlenségi mozgalom oldalára állította, amikor azt látta, hogy a spanyol rendőrség erőszakkal próbálja meghiúsítani a népszavazást. Azóta teljes mértékben azonosul a függetlenségi törekvésekkel, részt vett az elmúlt hónap több megmozdulásán. Mint mondta, ezzel sokan vannak így: korábban talán a többség nem is szavazott volna az elszakadásra, azonban a rendőrség fellépése után már szerinte a katalánok nagy része szakítana Spanyolországgal.

 

Büki Péterékkel szemben ő azt mondta, nem tapasztalt növekvő idegenellenességet a közelmúltban, szerinte csak egy kisebbségre jellemző az idegengyűlölet, de nem jobban, mint bárhol máshol. Hozzátette: „Barcelona a világ egyik leginkább multikulturális városa, néha nehéz katalánul beszélő emberrel találkozni, olyan sok helyről érkeztek az emberek.”

Anyagilag kezdetben nehéz lesz

Tánia elismeri, hogy rövid távon komoly nehézségeket okozna mindenkinek az elszakadás – az ő helyzete is bizonytalanná válna, hiszen csak ukrán állampolgársága van, de reményei szerint hamarosan megszerzi a spanyol vagy a katalán állampolgárságot. Hosszú távon szerinte az autonóm közösség jól járna az elszakadással: „Katalónia rengeteg adót fizet be, amelyet a spanyol kormány máshol fektet be, ezzel akadályozzák a tartomány fejlődését” – jelentette ki. De szerinte ez az ügy elsősorban nem a pénzről szól, hanem a nemzeti identitásról, „hogy a személyinkben Katalónia, és nem Spanyolország szerepeljen állampolgárságként, akkor is, ha anyagilag kezdetben nehéz lesz. De nem a pénzért harcolnak az emberek, hanem a jobb körülményekért, és azért, hogy tiszteljék őket” – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a spanyol többség is furcsán áll a katalán kisebbséghez: bár ellenzik Katalónia elszakadását, eközben magukkal a katalánokkal szemben erősek az előítéletek. „Amikor balesetről adnak hírt Katalóniában, a spanyol hírportálokon olyan hozzászólásokat lehet olvasni, hogy helyes, pár katalánnal kevesebb. Viszont a Katalóniában befizetett adók jól jönnek. Ha Katalónia nem is lesz független, Spanyolország akkor is megosztott marad” – mondta.