Fájni fog az USA-nak Trump kereskedelmi háborúja

Bekövetkezett, amitől a piacok féltek: megkezdődött a globális kereskedelmi háború. Eddig is zajlott már, de június elsejétől új fokozatra kapcsolt.

Donald Trump márciusban döntött az „Amerika mindenekelőtt” politika jegyében az amerikai termékeket védő vámok bevezetéséről. Június elsejéig átmeneti mentességet ígért néhány baráti államnak, ebben az időszakban a végleges mentességért cserébe a gazdaság egyes területein engedményeket kért. Mivel ezeket végül nem kapta meg, az Európai Unió tagállamai, Kanada és Mexikó acél- és alumíniumtermékeire is kivetette 25, illetve 10 százalékos védővámot.

Ezek az importtermékek az amerikai gyáripar, az olajszektor és az építőipar fontos nyersanyagai, de a Trump-kormányzat a jövőben a belső, amerikai acélipar felfuttatásából szándékozza ezeket beszerezni. Az amerikai elnök másik célja, hogy véget vessen annak, hogy más országok kereskedelmi többletet halmozzanak fel Amerikával szemben. És sokan egyértelműnek látják, hogy a védővámok igazi célja az Amerikában egyre népszerűbb német gépkocsik kiszorítása a piacról az amerikai autóipar védelme érdekében. A német mellett a francia ipart érinti legjobban az intézkedés.

„Ez egy brutális és elfogadhatatlan lépés. Ez az erősebb törvénye, de a nemzetközi kapcsolatok világára ez a törvény nem vonatkozik. A nemzetközi kapcsolatokat nem a vadnyugat farkastörvényei irányítják, ezért ezt mi nem tudjuk elfogadni” – jelentette ki a francia külügyminiszter, Jean-Yves le Drian.

Az Európai Unió pénteken egy tízoldalas listát tett közzé válaszul, amelyen felsorolja a hasonló büntetővámok alá vett amerikai termékeket, az öntött vastól a babig.

„Ma egy egyértelmű üzenetet küldünk, és ez úgy szól, hogy az ilyen típusú védővámoknak semmi értelmük sincs. Nem lehet közgazdasági fogalmakkal értelmezni. Minden vesztes lesz, fájni fog a kanadaiaknak és az amerikaiaknak is” – fogalmazott Bill Morneau kanadai pénzügyminiszter.

Kanada július elsejétől szintén 25 százalékos vámokat vet ki számos amerikai termékekre (mint például a joghurt, a whisky vagy a kávé), 16 milliárd dollár értékben. Mexikó pedig az amerikai acéltermékek, a sertéshús, az alma-, szőlő- és sajtexportot fogja megsarcolni.

Szakértők szerint a kereskedelmi háború Amerikának is fájni fog: a fogyasztói árak növekedésében és az érintett szektorokban elbocsátások formájában - közel félmillió amerikai vesztheti el állását a piaci átrendeződések miatt.

A kölcsönös vámintézkedések mellett a fontosabb lépés a Kereskedelmi Világszervezetben kezdődő jogi vita. A világkereskedelemben ugyanis nem bevett, ha egy állam egyoldalúan ilyen intézkedéseket hoz. Washington nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott - amely az egyetlen legális kifogás a kereskedelmi jog alapján -, viszont kérdés, hogy pl. az uniós tagállamok milyen nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek Amerika számára.

Magyarország számára rossz hír

Aggodalmának adott hangot a magyar külügyminiszter az amerikai bejelentés után. Szijjártó Péter ezt a magyar gazdaság export-függőségével indokolta. A magyar diplomácia vezetője szerint a vámintézkedések hatásai az egész kontinensen érezhetők lesznek, és közös felelősség hogy a problémákat minél gyorsabban, párbeszéd útján rendezzék a felek.

„A magyar export 79 százaléka az Európai Unióba irányul, és a legnagyobb exportpiacunk az unión kívül az Egyesült Államok. Így tehát, ha van olyan ország, amely számára rossz hír ez a kereskedelmi háború, az Magyarország. Ezért mi mindenképpen a párbeszéd oldalán állunk, a párbeszéd hívei vagyunk, és azt gondoljuk, hogy az Egyesül Államoknak és az Európai Uniónak párbeszéddel kell megoldania ezt a kérdést.