Baromira nem biztos Erdogan diadala

Totális hatalomra törne Erdogan elnök. Ha ő és pártja nyer az előre hozott parlamenti, illetve elnökválasztáson, akkor Törökország áttér a parlamenti demokráciáról az elnöki rendszerre. A miniszterelnöki poszt megszűnik, a kormányzat közvetlen irányítása az államfőhöz kerül.

„Minden egyes szavazat, amit ránk adtok, egy újabb szöget ver a régi, idejétmúlt rendszerbe. A régi rendszer miatt volt annyi válság és puccs az országban, de június 24-én véget vethettek ennek. Mi garantáljuk a biztos jövőt” – szónokolt Erdogan, akinek diadala közel sem biztos.

A felmérések szerint az elnökválasztást valószínűleg nem nyeri meg az első fordulóban. A gazdasági bajok mellett a világi hagyományokkal rendelkező Törökországban sokaknak fáj, hogy Erdogan hagyta megerősödni az iszlamistákat. Nem felejtették el neki a 2016-os puccskísérletet követő megtorlásokat sem, amikor kíméletlenül leszámolt politikai ellenfeleivel.

„Az új alkotmány gyakorlatilag minden hatalmat az elnöknek ad. Ő dönt a költségvetésről, a törvényhozásról és az igazságszolgáltatásról. Mindenki más akarata mellékessé válik. Ez lehetetlenség. Ilyen hatalmat halandó ember nem kaphat. Ha én nyerek, én se kaphatok. Egy ilyen rendszer nem működik” – érvelt Muharrem Ince ellenzéki köztársasági elnökjelölt.

Erdogan a parlamenti választáson sem mehet biztosra. A küszöb 10 százalék, a legnagyobb kurd pártot pedig ekörül mérik. Ha bejutnak, a kormánypárt valószínűleg nem szerez abszolút többséget.

„Ha a HDP is megszerzi a 10 százalékot, akkor a török parlament sokszínűbbé válik, és a kormánypárt nehezebben fogja tudni keresztülvinni az akaratát. Persze ez csak addig számít, amíg az elnök meg nem találja a módját, hogy miként irányíthatja az országot a parlament felett állva” – véli Sinan Ulgen politológus.

Az 59 millió török szavazóból 3 millió külföldön él, ők már szavazhatnak a hónap eleje óta. Erdogan Európában nem kampányolhatott: az osztrák, német és holland hatóságok is betiltották a török kormánypárt kampányrendezvényeit.