Az Iszlám Állam feltételezett harcosait vették őrizetbe
Török rendőrök razziáztak Ankarában: a hatóságok hétfőre virradóra újabb kurd fegyvereseket tartóztattak le, valamint lecsaptak az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet felételezett szimpatizánsaira is. Az őrizetbe vettek száma már meghaladja az ezret.
„Eddig 1050 embert vettünk őrizetbe, közülük 50-60 külföldi, akik támogatják az Iszlám Államot, kampányolnak neki Törökországon belül és kívül. Azok, akik azt hiszik, hogy Törökország nem próbálja megakadályozni a külföldi harcosok bejutását, tévednek” – mondta a török miniszterelnök.
A török kormány a múlt héten egyszerre két fegyveres csoport ellen indított támadást. Egyrészt katonai offenzívát kezdett a Kurdisztáni Munkáspárt észak-iraki támaszpontjai ellen, mivel a szakadár kurd mozgalom állítólag megtámadta a török biztonsági erőket.
Másrészt hosszas vonakodás után bekapcsolódott az Iszlám Állam elleni hadműveletbe, és engedélyezte a szíriai–török határ térségében fekvő légi támaszpont használatát az Egyesült Államok vezette koalíciónak. Erre azután került sor, hogy múlt héten 32 halálos áldozattal járó merénylet történt egy dél-törökországi városban. A tettesek a feltételezések szerint az Iszlám Állam harcosai voltak.
A NATO szolidáris Törökországgal
Támogatásukról biztosították a NATO-tagállamok nagykövetei Törökországot a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli megbeszélésén az ankarai kormány képviselője ismertette, milyen lépéseket tesznek a múlt heti terrortámadásokat követően.
Múlt héten egy robbantásos merényletben harmincketten haltak meg a szír határ közelében, és rendőri egységeket is támadás ért, szintén halálos áldozatokat követelve. A török vezetés a washingtoni szerződés cikkére hivatkozva kérte a tagállamok összehívását, erre akkor van lehetőség, ha egy NATO-ország területi egységét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. A tagállamok NATO-nagykövetei vettek részt a megbeszélésen, ahol közös állásfoglalásban támogatták Törökországot és ítélték el a terrorizmus minden formáját.
„A terrorizmus közvetlen fenyegetést jelent a NATO-országok biztonságára, valamint a nemzetközi stabilitásra és jólétre. Ez globális fenyegetés, amely nem ismer nemzetiségi és vallási határokat, ezzel a kihívással a nemzetközi közösségnek együtt kell megküzdenie és szembeszállni vele. A terrorizmus egyetlen formája vagy megnyilvánulása sem lesz soha elfogadható vagy igazolható. A szövetség biztonsága oszthatatlan, és erős szolidaritásunkról biztosítjuk Törökországot” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Stoltenberg elmondta, Törökország nem kért további katonai támogatást a NATO-tól, ennek ellenére a katonai szövetség szoros figyelemmel követi a térségben zajló folyamatokat. A kényes témának számító török–kurd konfliktusra nem tért ki a főtitkár.
Forrás: Hír TV
