Átadták az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben

Donald Trump videoüzenetével adták át Jeruzsálemben az új amerikai nagykövetséget, amelyben az amerikai elnök ismét kimondta, hogy Izrael fővárosa Jeruzsálem. Trump azt csak megemlítette, hogy Jeruzsálemnek vannak muszlim szent helyei is.

„Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett, hogy tartós békemegállapodást hozzon tető alá, és megőrzi a status quót Jeruzsálem szent helyeit illetően, beleértve a Templom-hegyet, más néven Haram al-Sharifot” – magyarázta.

Trump elnöki kampányának egyik visszatérő eleme volt, hogy oszthatatlanként ismeri majd el Jeruzsálemet, ezt kérte tőle kampányának egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, Sheldon Adelson nevadai kaszinómágnás, aki a követség átadási ünnepségén is jelen volt. Az új képviselet egyelőre ideiglenes helyen van, hamarosan új épül kelet és nyugat Jeruzsálem határán. Az amerikai diplomáciai képviseletet az elnök lánya és egyben fehér házi tanácsadója, Ivanka Trump leplezte le.

„Hölgyeim és uraim, a 45. amerikai elnök képviseletében üdvözlöm önöket az új amerikai nagykövetség épületében Izrael fővárosában, Jeruzsálemben” – fogalmazott az elnök lánya.

Miközben az avatóbeszédek tartottak, már gyülekeztek a békés tüntetők a képviseletnél. Az európai országok többsége bojkottálta az eseményt, mert nem értenek egyet az egyoldalú amerikai lépéssel, ami véget vet az 1993 óta húzódó békefolyamatnak.

A követség átadásának idejére hatalmas tüntetést szervezett a Hamász a gázai határhoz. Az iszlamista szervezet több hete mozgósított a nagy visszatérés elnevezésű akcióra – céljuk az volt, hogy a tízezres tömeg áttörje a jóformán hermetikusan zárt Gázai övezet és Izrael között húzódó kerítést. Gumikat égettek és kövekkel dobálták az izraeli katonákat, akik könnygázzal és villanógránátokkal válaszoltak. A kerítéshez közeledő tüntetőket azonban éles lövedékek várták, az összecsapásokban sokan meghaltak és több ezren megsebesültek.

Ciszjordániában is feszült a helyzet, itt is sokan tiltakoztak, miután az Egyesült Államok nagykövetségének átköltöztetésével hivatalosan Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.

Az 1967-ben megszállt Kelet-Jeruzsálemet a palesztinok leendő államuk fővárosának tekintik, ezért Washington döntését úgy értelmezik, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálem egységes zsidó fővárosként való elismerésével a független palesztin állam létrehozásának lehetőségét utasította el. A követség felavatását szimbolikusan Izrael állam megalakulásának 70. évfordulójára időzítették, amit a palesztin történelem katasztrófaként tart számon.

Veszélyes lépés

Az amman közeli palesztin menekülttáborban a hétfői jeruzsálemi eseményeket tragédiának élték meg. 1948-ban, az Izrael Állam kikiáltása után kirobbant arab–izraeli háború miatt 700 ezer arab menekült el őseik földjéről, és azóta sem térhetnek vissza. Ma már 5 millióan élnek arab államok menekülttáboraiban. Státuszuk rendezetlen: ha Izrael visszafogadná őket, megszűnne a zsidó állam zsidó nemzeti jellege. A palesztin menekültek pedig nem akarnak más arab államok területén élni, őseik földjére térnének vissza.

A Brüsszelben tárgyaló libanoni külügyminiszter szerint az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése, és az Egyesült Államok kilépése az iráni atomegyezményből olyan hibák, amelyeknek ugyanaz lesz az eredménye, mint az iraki vagy a szíriai amerikai beavatkozásnak: újabb feszültségeket generál és a szélsőséges erők megerősödéséhez vezet. „Ez egy olyan lépés, amelyet nem lehet elfogadni. Nem tudunk támogatni semmilyen békejavaslatot, míg Jeruzsálemet túszul ejtik. Jeruzsálem nem tartozik sem Izraelhez, sem az Egyesült Államokhoz” – emelte ki Gebran Basszil.

A jeruzsálemi döntés felháborította az Izraellel szomszédos arab államok közvéleményét. Több arab vezető úgy véli, hogy Amerika eljátszotta békeközvetítő szerepét.

Damaszkuszban a hétvégén tüntettek Amerika és Izrael ellen, illetve a palesztin nép történelmi jogai mellett.