2021. március 8.,
hétfő, Zoltán napja

Akár a migránskérdés miatt is bukhat uniós pénzt Magyarország

Hír TV

2018. május 3., csütörtök 17:32, frissítve: csütörtök 21:10

Az uniós bíróságok döntéseinek végre nem hajtása is az uniós kifizetések felfüggesztéséhez vezethetne 2020 után az új költségvetési mechanizmus szerint. A Hír TV-nek Navracsics Tibor uniós biztos megerősítette, hogy a jogállamisági kritérium erre is kiterjed majd.

2020-tól felfüggeszthető lesz a tagállamoknak járó uniós pénzek kifizetése az Európai Unióban, ha egy kormány korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy túl nagy a korrupció. A szerdán nyilvánosságra hozott uniós költségvetési tervezet szerint a problémás országok esetében a források elosztásáról a kormányok helyett Brüsszelben döntenének, hogy a jogosultak azért hozzájussanak a fejlesztési pénzekhez.

„A magyar társadalmat nem akarja büntetni Brüsszel, az európai intézmények, a magyar kormányt akarja szabályok közé szorítani és erre egy tökéletes megoldást találtak. Én évek óta ezt mondom, hogy megoldás kell, amelyben az orbáni rendszer, a korrupt rendszer pénzköltési mechanizmusaira hatással van az európai intézményrendszer és nem olyan, amely elvonja a forrásokat Magyarországtól” – mondta Ujhelyi István, MSZP-s európai parlamenti képviselő.

Az, hogy a költségvetési kifizetések feltétele lesz a jogállamiság, kiegészíti az uniós ellenőrzési mechanizmusokat. Navracsics Tibor uniós biztos szerint az EU így olyan magatartásokat tud büntetni, amit korábban nem. Ha például a magyar kormány nem vállal részt a menekültek elosztásában és emiatt az uniós bíróság is elmarasztalja, akkor az EU korlátozhatná a kifizetéseket.

„A jogállamisági kritérium nemcsak a hagyományosan a jogállamisági mechanizmusban, vagy az Európai Ügyészséggel kapcsolatos feladatoknál megjelenő kérdéseknél jelenik meg, hanem ott is, hogyha például egy tagállam az Európai Bíróság döntéseit nem hajtja végre, vagy többet nem hajt végre, hiszen tudunk olyan tagállamokról is, amelyek ebből a szempontból már notórius visszaesők. Ebben az esetben is szó lehet arról a jövőben, hogy ilyen aggályok megfogalmazódása esetén az uniós forrásokhoz csak szűkítetten jussanak hozzá” – fejtette ki Navracsics Tibor, oktatásért és kultúráért felelős biztos.

Magyarország az aktuális ciklusban a mezőgazdasági és a kohéziós alapok legnagyobb haszonélvezői között van. Ez a két forrás eddig az uniós költségvetés 72 százalékát tette ki, a jövőben azonban csak 60 százalékot költenének erre.

Hogy az egyes tagállamok 2020 után mekkora uniós forráshoz juthatnak, az majd csak a hónap végén dől el, hiszen az Európai Bizottságnál még mindig kalkulálják ezeket az összegeket. Az biztos, hogy a GDP kevésbé lesz hangsúlyosan jelen a támogatások odaítélésénél, de még mindig ez lesz a döntő szempont, emellett figyelembe fogják még venni például azt is, hogy mennyit költ egy adott tagállam oktatásra, mennyit költenek a menekültek integrációjára, vagy pedig milyen a költségvetés helyzete.