2020. december 3.,
csütörtök, Ferenc, Olívia napja

A „Soros-ügynökök” és a külföldi tudósítók listázása a legaggasztóbb

Hír TV

2018. április 26., csütörtök 07:54, frissítve: csütörtök 07:55

Romlik a sajtószabadság helyzete Európában. Félő, hogy a jövő évi európai parlamenti választások kampányában elárasztják az internetet az álhírek.

A populista politika előretörésével gyengül a sajtószabadság Európában - olvasható a Riporterek Határok Nélkül tegnap publikált jelentéséből, amely a sajtószabadság nemzetközi helyzetéről szól. A Deutsche Welle kiemeli: Európában Máltán, Szlovákiában, Csehországban és Szerbiában érzékelhető leginkább a visszaesés. Magyarország két hellyel esett vissza tavalyhoz képest, de 2010 óta 50 helyet, a 180 vizsgált ország listáján a 73. A sajtóindex a Soros-ügynökök és a külföldi tudósítók listázását tartja a legaggasztóbbnak a magyar fejezetben. A világon egyébként a legszabadabb a média Norvégiában, a legrosszabb helyzet pedig Észak-Koreában van.

Az Európai Unió mindent megtesz, hogy a 2019-es európai parlamenti választások kampányát ne tegyék tönkre az álhír-gyártók - írja a Politico. Az uniós lap szerint félő, hogy a dezinformációs háború és s propaganda martaléka lehet a voksolás, ezért az EU felvette a tagállami választási bizottságokkal a kapcsolatot, hogy felkészítsék őket a várható eseményekre. Az európai választókat tájékoztató anyagokkal akarják ellátni, a tagállami közmédiáktól pedig elvárják a tényszerű és pártatlan tájékoztatást. Az unió testületeinek másra, pl. a nemzeti választójogi törvényekre való ráhatásra - nincs jogköre.

Az európai polgárok a saját társadalmaikat nagyjából fairnek látják, de egyre inkább aggasztja őket a növekvő jövedelmi különbségek - ez derül ki az EuroBarometer friss felméréséből, amelyet a EURACTIV uniós portál összegez. Tavaly év végén 28 ezer európait kérdeztek meg, 58%-uk úgy látja, hogy az EU-ban nagyjából egyenlő esélyeket biztosítanak egy egyéneknek az előrejutáshoz. A skandinávok ezt erősebb, a déli államok gyengébb mértékben hiszik egyébként. A bevándorlást negatív jelenségnek leginkább a magyarok, a görögök és a csehek tartják, míg a globalizációt leginkább a svédek, az írek és dánok látják optimistán.