A munkások kizsákmányolás ellen tüntettek

Sör, virsli és májusfa-állítás emlékeztek meg a munka ünnepére Németországban. Ez a közép-európai hagyomány még a kereszténység előtti időkből maradt meg, Bajorországban speciális tánc is kapcsolódik hozzá, a májusfa pedig hetekig készül a felállítás előtt. Németországban idén emlékeznek Karl Marx születésének 200. évfordulójára, de a német munkások mostanra messze kerültek a munkásmozgalmi hagyományoktól.

Nem úgy a spanyolok: Madridban több ezren vonultak, jobb munkakörülményeket követelve. „A szüleim nyugdíjasok, de alig tudnak megélni. A fiam nem talál munkát és kilátása sincs arra, hogy stabil munkát találjon. A munkásokkal nem törődik a kormány” – panaszolta egy madridi nő.

Hagyományos kapitalizmus-ellenes munkástüntetések voltak Ázsiában is. A Fülöp-szigetek fővárosában több tízezren vonultak fel és többek között az országot vasmarokkal irányító Rodrigo Duterte elnök papírbábuját égették el.

„Duterte a munkásosztály árulója. Velünk kampányolt, de becsapott minket és a külföldi kapitalisták érdekeit szolgálja” – mondta Ferdinand Gaite, a Fülöp-szigeteki Munkásunió elnöke.

A munkásmozgalmi felvonulások a 19. század végén kezdődtek, amikor az észak-amerikai és európai dolgozók 8 órás munkanapot, 40 órás munkahetet követeltek. Ezt a nyugati országok többségében az 1910-es években vezették be, de Ázsia sok országában ez még mindig csak követelés.

„A munkának egy fizetett elfoglaltságnak kellene lennie, de sokan rabszolgaként dolgoznak, jobb esetben éhbérért. A kormány dolga lenne szabályozni, hány órát lehet dolgozni, mennyi pénzért, hogy legalább minimális védelmet nyújtsanak a munkásoknak” – mondta egy tüntető a Kínához tartozó Hongkongban.

A munkából élők kizsákmányolása ellen tüntettek több tízezren Dél-Koreában, Indonéziában és Tajvanon is.