2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Láncreakció

Következik:

Vezércikk 14:00

A magyar börtönök túlzsúfoltsága sérti az emberi jogokat

2015. március 10., kedd 12:56, frissítve: kedd 17:49

26 milliójába kerül az államnak a börtönök túlzsúfoltsága, a pénzt hat elítélt között osztják szét. A strasbourgi emberijogi bíróság a bírság mellett a nemzetközi szerződésekkel ellentétes állapot megszüntetésére szólította fel Magyarországot.

Hat fogva tartott perelte be a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt és kártérítést követeltek a rossz börtönviszonyok miatt. A bíróság ítéletében helyt adott a kereseteknek, megállapították, hogy a magyar börtönviszonyok valóban sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát. Az ítélet rögzíti, hogy 2013. december 31-én 144 százalékos volt a magyar börtönök telítettsége, így fordulhatott elő, hogy egy elítéltre esetenként 1,76 négyzetméter élettér jutott, az ajánlott 3 négyzetméter helyett.

 

„A bíróság azt állapította meg, hogy rendszerszintű probléma van a magyar büntetés-végrehajtással, a túlzsúfoltságot orvosolni kell, és év végéig az államnak le kell tenni egy ütemtervet az asztalra, amiben ennek módozatait kifejti. Amíg ez meg nem történik, a bíróság folyamatosan ítéleteket fog hozni, és el fogja marasztalni Magyarországot” – mondta Magyar Gábor ügyvéd.

A panaszosok vagyoni és nem vagyoni kártérítésként összesen mintegy 214 ezer eurót, vagyis 65 millió forintot követeltek. Ehhez képest a bíróság 84 ezer eurós, vagyis 26 millió forintos kártérítésről hozott ítéletet. A legnagyobb összegű kártérítést, 26 ezer eurót, vagyis mintegy 8 millió forintot az az egykori elítélt kapta, aki nyolc évig ült a szegedi Csillag börtönben, tizennégy különböző cellában, ahol sokáig nem volt leválasztva a mellékhelyiség, valamint a helyhiány miatt az emeletes ágyakat egymáshoz hegesztették, ezért a rabok tulajdonképpen egymás mellett aludtak.

A strasbourgi bírák felszólították a magyar államot, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül dolgozzanak ki egy menetrendet, amely tartalmazza, hogy kívánják felszámolni a jogsértő állapotokat, illetve a kárvallottaknak milyen jóvátételt nyújtanak.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!