A Közel-Keleten növeli gazdasági és politikai befolyását Kína

Hitelek és segélyezés - pénzügyi támogatások az adott állam gazdasági növekedésének erősítése. A hagyományos kínai módszer a külföldi befolyásszerzésre. Afrika után a Közel-Keleten próbálja jelenlétét növelni az ázsiai hatalom. 21 arab állam képviselőit fogadták Pekingben.

„A pekingi nyilatkozat egy akcióterv, amely a kínai-arab stratégiai partnerség kiteljesítését célozza meg. A felek támogatni fogják egymás fő érdekeit. 20 szektorban határoztuk meg az együttműködés formáit” - jelentette ki a kínai külügyminiszter, Vang Ji.

A kínai „nyugati nyitás” politikája alapján 5 éve zajlik - az egykori Selyemút mintájára - egy monumentális infrastruktúra-fejlesztés Kína és Afrika, illetve Európa között, amelyen keresztül a kínai áruk áramlása gyorsabb és olcsóbb lenne. Ebben helyet adnának a közel-keleti régiónak is.

„A tárgyalásink egyik célja, hogy létrehozzunk egy szabadkereskedelmi övezetet az öbölmenti arab országok és Kína között. A köztünk fennálló kereskedelmi forgalom már most 127 milliárd dolláros” – mondta a kuvaiti emír.

Az együttműködésen mindenki jól jár: a kínai elnök 20 milliárd dolláros hitelkeretet és egy 106 milliós azonnal segélycsomagot ajánlott fel az arab államok számára, gazdaságösztönzési céllal, cserébe mérsékelt áru olajüzletet várnának.

 „Kína 15 millió dolláros segélyt ad továbbá a palesztinok számára, a gazdaság és az életszínvonal növelésére. Ezen kívül humanitárius segélyeink továbbra is elérhetőek” – jelentette be Hszi Csin-Ping. A kínai elnök a nemzetközi konszenzus tiszteletben tartására szólított fel az izraeli-palesztin konfliktust illetően, külügyminisztere pedig arra emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Kína mindig a palesztin kérdés támogatója marad. A pekingi megállapodás ezzel kis elmozdulást mutat a hagyományos kínai diplomáciai gyakorlattól, a külső konfliktusokba be-nem-avatkozás politikájától.