2024. 07. 25. Csütörtök Kristóf, Jakab napja
Jelenleg a TV-ben:

Tusványos '24

Következik:

Híradó 15:00

Vasárnapig kell megállapodni, vagy jöhet a legrosszabb

2015. július 8., szerda 12:55, frissítve: szerda 16:52

Csütörtökig kaptak határidőt a görögök, hogy bemutassák saját reformjavaslataikat a nemzetközi hitelezőknek – ebben állapodtak meg az euróövezeti vezetők csúcstalálkozóján kedd este. A 28 uniós tagország állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját vasárnapra hívják össze, hogy megvitassák a reformterveket. A tanácskozás elnöke azt mondta: ha a hét végéig nem sikerül megállapodni, véget érnek a tárgyalások, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

Egyre nagyobbak a sorok a görög bankautomaták előtt, a lakosság attól tart, hogy a bankok kifogynak a pénzből. A helyi sajtóban olyan hírek terjedtek, hogy pénz helyett csak ígérvényeket kaphatnak július végén a nyugdíjasok és a közalkalmazottak, de a görög pénzügyminisztérium ezt cáfolta.

Közben Görögország újabb hitelért folyamodik az euroövezeti mentőalapnál, a kérelmet már be is nyújtották. Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésen  bejelentette: csütörtökre elkészülnek a hitelezőknek szánt újabb javaslatukkal.

Elfogyott a türelem

Az eddig türelmes Európai Bizottság elnöke is megoldást sürget. Jean-Claude Junker a tanácskozás után azt mondta: reméli, hogy a Ciprasz-kormány legkésőbb péntek reggelig leteszi az asztalra újabb javaslatát, máskülönben ő sem gátolja tovább a görögök távozását az euróövezetből.

„A bizottság mindenre felkészült. Van részletes tervünk a Grexitre. Van tervünk a humanitárius segélyezésre, de van tervünk arra is, amit én leginkább támogatok, hogy miként kezeljük a problémát, ha Görögország az euróövezet tagja marad. Határozottan ellenzem a görögök kilépését, de nem fogom megakadályozni, ha a görög kormány nem teszi meg, amit várunk tőle” – szólt a burkolt fenyegetés Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől.

A csúcstalálkozót elnöklő Donald Tusk hangsúlyozta: Görögországnak már csak öt napja maradt, hogy konkrétumokkal álljon elő, vasárnap ugyanis újabb rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak. „Az a helyzet, hogy csak öt napunk maradt a végső megállapodásig. Mindeddig kerültem, hogy határidőkről beszéljek, de most azt kell mondanom – határozottan és világosan – hogy a végső határidő a hét vége” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Alexisz Ciprasz az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta: Görögországot zsákutcába vitték a nemzetközi hitelezők által várt megszorítások. A görög miniszterelnök szerint az országának folyósított milliárdos hitelekből csak a bankok részesültek, a görög emberek nem. Alexisz Ciprasz kiemelte: Görögország a hétvégi népszavazással egyértelműen kinyilvánította, hogy a megszorítások helyett egy gazdaságélénkítő, növekedési programot szeretne.

A németek adták a legtöbb pénzt Görögország megsegítésére, ezért Angela Merkel szerint vasárnapig el kell dőlnie, hogy meglesznek-e a feltételek a tárgyalások folytatására. A német kancellár azt viszont leszögezte, hogy adósságleírásról nem lehet szó. „A sorrend világos: először a hosszútávú intézkedési javaslat, és utána a tárgyalások egy rövidtávú mechanizmusról, amely bizonyos akciók megtételéhez kötődik” – mondta Merkel.

A görög kormánytól elsősorban a privatizáció elindítását várják a hitelezők, a Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint. Agárdi Szpírosz Bendegúz szerint a görög kormány például az állami kikötők eladásával juthatna pénzhez: „A görög kormány minél kevesebb olyan javaslatot szeretne benyújtani, ami az embereknek megszorításokkal jár. Illetve a privatizáció, amit követelnek a hitelezők, az nem szimpatikus a görög kormánynak. Görögországban rengeteg állami vagyon van még. Ami Magyarországon a '90-es években volt privatizációs folyamat, az Görögországban nem játszódott le, pedig 1981 óta tagja az Európai Uniónak. Kikötők vannak még állami tulajdonban, ezt fel is függesztette a Ciprasz-kormány, amikor hatalomra került.”

A görög kormány abban bízik, hogy újra kinyithatnak a görög bankok, a bezárásukra hozott és egyszer már meghosszabbított rendelet ugyanis ma este lejár. A görög bankok működőképességének megteremtését elősegítheti, hogy az Európai Központi Bank vasárnapig továbbra is biztosítja a likviditásukhoz szükséges minimális összeget.

Varga: A görög társadalom semmit nem látott a pénzekből

Téved, aki kizárólag görög adósságról beszél – Varga István közgazdász szerint. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis a görög bankok megmentésére fizetett euró milliárdokat, ezt az összeget azonban most mégis államadósságként kezeli a hitelező. A szakember a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: Athén összesen 128 milliárd euró értékben vállalt át kötelezettségeket a bankoktól, a pénzből viszont a szerződések ellenére semmit sem látott viszont.

– A valutalap, amikor tízmilliárd eurót adott Görögországnak, azután, hogy Magyarországnak is, tehát ők kicsit később következtek, mint mi, akkor azt a pénzt azért adta, hogy bankmentő pénzügyi stabilitási alapot hozzon létre Görögország; és a pénzügyi stabilitási alapnak az volt a célja, hogy ebből finanszírozzon különböző banki igényeket. Tehát a valutalap nem a társadalom és a gazdaság működésére, hanem a bankok kistafírozására adta a kölcsönt – mondta Varga István.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!