2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Akik a hazára voksoltak

Következik:

Vezércikk 04:00

Tiltakoznak a régészek a módosítás ellen

2015. május 6., szerda 21:07, frissítve: vasárnap 15:53

Az útépítések javára módosítaná a régészeti feltárások szabályozását a kormány – a nemzetgazdasági tárca törvényjavaslata gyorsítaná a megyeszékhelyeknek ígért gyorsforgalmi utak megépülését.

L. Simon László tavaly februárban a parlament kulturális bizottságának fideszes elnökeként kiemelten fontosnak nevezte az értékes műtárgyak biztonságos elhelyezését. „Oldjuk meg, hogy a lehető legkönnyebben, a lehető legkevesebb adminisztrációs teherrel lehessen ezeket a műtárgyakat elhelyezni, már amennyiben a befogadó intézmény az értéküknek megfelelő biztonsági, védelmi rendszerrel rendelkezik. Nyilvánvaló, egy nagy értékű, sok száz- vagy sok tízmillió forintot érő aranylelet esetében erre szükség van. A lényeg az, hogy teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy a megtalálás közelében levő múzeumok a műtárgyakat bemutathassák” – jelentette ki.

Idén tavasszal már a Miniszterelnökség államtitkáraként azt hangoztatta, olyan miniszteri rendeletet készítenek elő, amely szerint a nemzetgazdasági érdeket jelentő nagyberuházások régészeti előkészítését csak magas szakmai nívót képviselő, akkreditált intézmények végezhetik. A szakma által is üdvözölt szabályozást azonban felülírhatják a miniszterelnöki ígéretek.

A kormányfő az elmúlt hetekben több nagyvárosnak is gyorsforgalmi utat ígért. A következő években százmilliárdokat költenének útépítésre. Ennek gyorsítását szolgálhatja az a törvénymódosítás, amely szerint a gyorsforgalmi utak építésénél a jövőben bármilyen céget meg lehetne bízni az ásatásokkal.

A szakmai szervezetek tiltakoznak. Az új jogszabály ugyanis azt jelentené, hogy az autópálya kivitelezője a szűk határidőkre hivatkozva dönthet úgy, hogy a szakmai szempontokat – és így az eddig előírt harminc munkanapnyi feltérképezési időszakot – figyelmen kívül hagyva egyszerűen ledózerolja az értékes leleteket rejtő földterületet. „Ahol mondjuk termőföldek, illetve gyümölcsösök vannak, sokszor fordul elő, hogy az utolsó pillanatban történik meg a kisajátítás. Képzeljünk el egy gyümölcsöst, ahol régészek nem tudták megvizsgálni a földet, az utolsó pillanatban sajátítja ki az állam, alatta pedig található egy nagy avar temető. Ebben az esetben csak a kivitelezés során kerülnek elő a sírok, és akkor ott állhat a kivitelező, és dönthet úgy, hogy neki már nem fér bele a határidőbe, döntsön a miniszter, hogy fel kell-e tárni ezt a temetőt vagy nem. Legrosszabb esetben akár jöhetnek a dózerek is” – fogalmazott Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke.

A szakemberek azt is kifogásolják, hogy a szakmával nem egyeztetett a törvénymódosításról a tárca. Ráadásul attól is tartanak, hogy mivel nem kétharmados törvényről van só, a jogszabálytervezetet a kormánypártok már május végén elfogadtatják a parlamenttel.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!