„Mansfeld Péter forog a sírjában” – új eljárás lesz Biszku ügyében

Kádár János bizalmi embere belügyminiszterként 1957 márciusától három éven át irányította a forradalom utáni megtorlásokat.

A Kádár-rezsim volt vezetője még 2010 augusztusában, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában is tagadta, hogy az 1956-os forradalom a magyar nép szabadságharca lett volna a kommunista diktatúra ellen. Biszkut többször is feljelentették, végül a háborús bűntett miatt tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész akkor életfogytiglant kért, a védelem felmentést.

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a korábbi határozatot. A hallgatóság soraiból már ekkor bekiabálás hallatszott. A döntést a tanács elnöke részben azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság többször is közvetett bizonyítékok alapján ítélkezett, ugyanakkor nem sikerült egyértelműen bizonyítania a vádlott bűnösségét. „Amennyiben a másodfokú bíróság az előzőekben vázolt követelmények teljesülését nem látja megvalósultnak, abban az esetben állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy további bizonyítási eljárás lefolytatásával a felülbírált ítélet hiányosságai pótolhatók-e egy megismételt eljárásban vagy a vád bizonyításának reménytelensége miatt felmentő rendelkezésnek van-e helye a fellebbviteli eljárás során” – mondta Rúzsás Róbert, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezető bírója.

A Jobbik alelnöke, aki maga is feljelentője volt Biszku Bélának, ekkor újabb bekiabálással adott hangot nemtetszésének.

– Egyetlen napot sem fog börtönben ülni ez a tömeggyilkos. A történelmi felelősség most már a bíróságot is terheli. Mansfeld Péter pedig forog a sírjában.
– Az a kérésem, hagyja abba, különben ki kell fáradnia a tárgyalóteremből.
– Mehet vissza a Rózsadombra, élvezheti a kommunista luxusnyugdíját, meg húzzák tovább az időt. Soha nem fognak ítéletet hozni az életében.
– Tessék kifáradni, kérem szépen!
– Biszku Bélával is lehetne ilyen határozott.

A tanács elnöke a határozat későbbi részében elfogultnak nevezte a perben szaktanácsadói munkára felkért Kahler Frigyes történészt, akit 2011-ben az ’56-os áldozatok erkölcsi jóvátételéért végzett tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntettek ki. „Szükséges olyan szaktanácsadó vagy történész szakértő kirendelése, aki az ügyben teljes mértékben tényszerű szakvéleményt adhat” – mondta Rúzsás Róbert.

Biszku Béla védője megnyugtatónak nevezte, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni a hibáit. „Azt lehet feltételezni egyébként, hogy a nyomozó hatóság nem tett le teljesen arról, hogy Biszku Bélát további eljárások alá vonja, úgyhogy az is lehet, hogy holnap meggyanúsítják majd egy újabb cselekménnyel, például az 1956-os forradalmat követő megtorlási perekben történő jogszerűtlen beavatkozással, amely tárgyban már mintegy két és fél éve tart a nyomozás, és még meg sem gyanúsították” – mondta Magyar Gábor.

Felháborítónak tartja Szilágyi György a Fővárosi Ítélőtábla döntését. A jobbikos politikus, aki Novák Előd mellett maga is feljelentője volt Biszku Bélának, azt mondta: ma ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon sem a rendszerben, sem pedig az igazságszolgáltatásban nem változott semmi a kommunista diktatúra óta.

„1956–57-ben vagy a hatvanas években is ugyanez az ítélet születhetett volna. Ugyanígy védték a kommunista gyilkosokat, pribékeket, és ugyanígy szembeköpték az áldozatokat akkor, mint most. 2015-ben, a második Orbán-kormány ötödik évében is védik a kommunista gyilkosokat és pribékeket és szembeköpik az áldozatokat. Ez felháborító” – nyilatkozta a Jobbik országgyűlési képviselője.

Völgyesi: El kellett volna ítélni Biszkut

Az alaptörvény alapján el kellett volna ítélni Biszku Bélát – mondta a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke Magyarország élőben című műsorunkban. Völgyesi Miklós felháborítónak nevezte, hogy 25 év után sem tudott a bíróság ítéletet hirdetni. „Lehet, hogy már a vádemeléssel is probléma van, ehhez az egész ügyhöz másképp kellett volna hozzáállni. Nevezetesen arról van szó, hogy Magyarországnak van egy alaptörvénye, a magyar alaptörvény alapvetések U.) pontjában megállapítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményei bűnöző szervezetek voltak. Ha ebből a tételből kiindulunk, amin nem lehet vitatkozni, Magyarország alaptörvényét nem lehet vitatni, nem lehet semmiféle polémiát kezdeni vele, ez kötelező mindenkire, kötelező a bíróságra, kötelező az ügyvédre, a vádlottra, mindenkire” – nyilatkozta a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke.

Forrás: Hír TV