Felcsút és Alcsútdoboz közé pumpálta a pénzt Matolcsy unokatestvére

Az Index földhivatali adatokra hivatkozva azt írja, hogy a jelzáloghitelt a Felcsút és Alcsútdoboz közötti Göböl-pusztán található egykori csokigyár kapta. Az ingatlan egyik tulajdonosa Szemerey Tamás cége, a 800 milliós hitelt pedig az a Növekedési Hitel Bank adta, amelynek szintén Szemerey a tulajdonosa a BanKonzult-csoporton keresztül. Tavaly a BanKonzulttól mind a hat Pallas Athéné alapítvány elemzéseket rendelt havi 750 ezer forintért, a Növekedési Hitel Banknál pedig több mint 50 milliárd forintot kötöttek le állampapírokban és kötvényekben a Matolcsy-féle alapítványok. A sajtó Szemereyhez köti a botrányba keveredett Vs.hu kiadóját is, felesége, Szemerey Gabriella pedig az egyik MNB-s alapítvány igazgatója – számoltunk be róla a minap.

15 millió maximum

Korábban megírtuk, legfeljebb 15 millió forintos bírsággal sújthatják a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványait, ha kiderül, hogy közbeszerzés nélkül osztogatták a pénzeket barátoknak és rokonoknak olyan esetekben, ahol kötelező lett volna pályázatot kiírni. A Transparency International  közpénzügyi programjainak vezetője, Nagy Gabriella szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az ügyben, bár úgy véli: kicsi az esély arra, hogy az ügyészség nyomozást indítson, a testület vezetője ugyanis Polt Péter, akinek felesége két alapítványban is felügyelőbizottsági tag. Hasonló esetekben a Közbeszerzési Döntőbizottság hozhat határozatot; ez ellen még lehet felülvizsgálatnak helye, ahol már nem a döntőbizottság jár el, hanem az illetékes bíróság.

„A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerint a nemzeti eljárásrendet alkalmazni kell, hogyha az a nemzeti értékhatárt eléri. A nemzeti értékhatárok jelenleg árubeszerzés esetén 8 millió forint, egyéb esetben, építési beruházás esetén 15 millió forint. Ezeken az értékhatárokon túl, amelyeket a közbeszerzési törvény, illetve a költségvetési törvény meghatároz, az alapítványoknak ki kellett volna írniuk a közbeszerzési eljárást. Jelen esetben nem zajlottak le közbeszerzési eljárások, ezzel szemben jogorvoslattal lehet élni, ami a közbeszerzési döntőbizottság hatáskörébe tartozik” – közölte a Hír TV-vel Bátki Hanna ügyvéd.

Tudatosan próbálták eltitkolni

Lényegében elismerte a kormányszóvivő, hogy a kabinet tudatosan próbálta eltitkolni egy törvénnyel a nemzeti bank költekezéseit, csak az Alkotmánybíróság döntése miatt ez végül nem sikerült. Kovács Zoltán az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: egy jegybanki alapítvány függetlensége nem kérdőjelezhető meg attól, hogy kuratóriumi elnöke és a központi bank elnöke egy és ugyanazon személy: a bírósági bejegyzésük is bizonyítja a törvényes működésüket. A kormányszóvivő emellett az MNB-botrány miatt felelősséget vállaló Vs.hu-újságírók fizetésének a visszaadását firtatta.

– Mi erről beszéltünk a…
– Nincs?
– a délutáni kormányinfón is, hogy vannak olyan jelek, amik nem tesznek jót ennek a vitának. Nem a vita miatt, vagy amiatt, ami abban adott esetben róla elhangzik, hanem mert látható róla, hogy nem feltétlenül....
– Önök ezt megpróbálták eltitkolni.
– De sikerült?

Gyengítik a jegybankot

Az MNB-alapítványok körüli botránnyal a forint tudatos gyengítése zajlik – mondta Lázár János a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. „Az, hogy nyilvánosságra került, az, hogy erről vita zajlik arról, hogy egy alapítvány kit támogat, hogy a társadalmi mecenatúra hogyan alakul, a jegybanknak sokat ártott, és szerintem veszélyezteti a munkáját. Jelen pillanatban az MNB gyöngítése zajlik ezzel a botránnyal” – jelentette ki. Bővebben >>>