2024. 07. 14. Vasárnap Örs, Stella napja
Jelenleg a TV-ben:

Egy szerelem három éjszakája

Következik:

Híradó 15:20

„Most aztán brutális nyomás alatt lesz az ország”

2015. július 13., hétfő 19:35, frissítve: kedd 08:26

Kemény feltételekkel hajlandók finanszírozni Görögországot az euróövezet tagállamai, az athéni vezetéstől adóemeléseket, nyugdíjcsökkentést és privatizációt várnak el a hitelezők. A görög miniszterelnök már jóváhagyta az alkut, amelyet a görög parlamentnek szerdáig kell szentesítenie.

Radikális baloldali tüntetők a Ciprasz-kormány lemondását követelték az athéni parlamentnél, miután a görög miniszterelnök jóval keményebb megszorításokba ment bele, mint amilyenekre a választók nemet mondtak a július első vasárnapján tartott népszavazáson.

„Nem valószínű, hogy egyhamar gazdasági növekedés kezdődne, mert most aztán brutális nyomás alatt lesz az ország. A Szirizának nem maradt mozgástere, végrehajtja a reformokat, aztán előre hozott választás lesz valamikor ősszel” – jósolja Mike Ingram brit közgazdász, elemző.

A görög törvényhozásnak szerdáig kell szavazni a hitelezők által elvárt intézkedésekről. Az biztos, hogy megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, és eltörölnek több, a nyugdíjasoknak járó különjuttatást, a tömegközlekedés például nem lesz nekik ingyenes. Különadó jön a havi 500 ezer eurónál nagyobb profitot termelő cégekre és a 30 ezer eurónál többet kereső civilekre. Az adóhatóságot pedig törvényben kötelezik a hatékonyabb ellenőrzésre, az adóelkerülők lebuktatására.

„Hogy mennyi pénz folyik be ezekből az adóemelésekből, az még mindig kérdés. Nem biztos, hogy a görög kormány képes lesz gyorsan, hatékonyan javítani a mutatóit és lehet, hogy elhúzódik a válság” – mondja Alexandre Zilliox francia közgazdász.

A turistáknak drágább lesz Görögország, a szállodai díjak forgalmi adója 6 és félről 13 százalékra, a vendéglátásban pedig 13-ról 23 százalékra emelkedik az áfa. A privatizáció felpörgetésére külön alapot hoznak létre, a jövedelmező állami cégeket, az áramszolgáltatót és a kikötőket üzemeltető társaságokat az elsők között adják el. A vételárat a bankok feltőkésítésére kell fordítania a görög kormánynak, a pénzügyileg rendbe rakott pénzintézetekre egyébként szintén privatizáció vár. A Görögországot hitelező euróövezet tagállamai elvárják az üzletek hosszabb nyitva tartását, beleértve a vasárnapi nyitva tartást is.

A görög válság rendezésével a magyar kormány is egyetért, noha Magyarország nem tagja az euróövezetnek. „Minden olyan eset, amikor az EU-ról pozitív hírek vannak, az nekünk jó. Amikor az EU-ról negatív hírek vannak, az nekünk nem jó, ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy mielőbb egy olyan megoldás jöjjön, ami segíti az eurozóna és az EU stabilitását” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A reformokért cserébe a görögök további 82-86 milliárd eurót kaphatnak. Jövő hétfőig 7 milliárdot, augusztusig pedig további 5 milliárdot folyósítanak nekik, hogy legyen miből visszafizetniük az éppen lejáró tartozásaikat.

Ez egy diktátum

Diktátumnak tartja a görög hitelfeltételeket egy Nobel-díjas amerikai közgazdász. Paul Krugman szerint az euróövezet elvárásai megfosztják Görögországot a szuverenitástól és a reménytől is. Hasonlóan nyilatkozott az alkuról a Görögországban tartózkodó magyar közgazdász, Pogátsa Zoltán is.

„Amikor egy ország föladja a szuverenitását a GDP-je 27 százaléka tekintetében, és letétbe helyezi egy luxemburgi alapba, amelyről tulajdonképpen nem is ő dönt, hát ez valami elképesztő dolog, én nem szeretek, hogy úgy mondjam, indulatilag fogalmazni, de elég közel van a dolog ahhoz, hogy gyakorlatilag puccsot hajtott végre az eurózóna politikai elitje egy tagállammal szemben” – mondta a Hír TV-nek a közgazdász.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!