Bérfeszültséget gerjeszthet az új rendelet

A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint előfordulhat, hogy ugyanazért a munkáért valaki a 122 ezer forintos szakmunkás-bérminimumot, más pedig a 105 ezer forintos minimálbért kapja majd. A VOSZ főtitkára szerint a döntésről nem egyeztettek a szakma képviselőivel.

„Ezekben az egységekben a dolgozóknak egy nagyon jelentős része minimálbéren, ami 105 ezer forint, illetve szakmunkás-minimálbéren dolgozik, ami 122 ezer forint. Ha a képesítési követelményeket lazítják, akkor a munkáltató át fogja sorolni a szakmunkásbérű kollégákat minimálbéres kollégákká, hivatkozva majd az új rendeletre, hogy nincs végzettséghez kötve. Ha nem is csinálja meg a régi munkatársakkal a munkaadó, hiszen szerzett jogról van szó a bér esetében, az új belépőknél mondhatja azt, hogy »nem adom meg neked a 122 ezer forintos szakmunkás-minimálbért, miután átminősítették ezt a munkát, nem vagyok köteles ezt megfizetni«” – mondta Dávid Ferenc.

A Magyar Nemzet írt arról, hogy változhatnak azok a termékkörök, amelyek árusításához külön képesítés kell. Eddig például az élelmiszer-kereskedők csak képesítéssel dolgozhattak, ezért viszont több pénzt kaptak. A zöldség-gyümölcs, illetve a ruhaneműk és a könyvek árusításához már nincs szükség pluszpapírra.

A képzési követelményeken azért lazítanának, hogy a kisboltokban vasárnap több családtag is dolgozhasson, jelenleg ugyanis ők képesítés nélkül nem állhatnak be a pult mögé. A nemzetgazdasági miniszter a Hír TV-nek azt nyilatkozta: az érintetteknek lehetővé tennék, hogy az OKJ-s vizsga nélkül is dolgozhassanak a családi üzletben.

– Egy új szabályozásról van szó, a parlament ezt nemrégiben fogadta el, ezért szükség van még arra, hogy az elfogadás után fölmerülő problémákat kezelni tudjuk. Az OKJ-s képzést szeretnénk megszüntetni azoknál a családtagoknál, akik a hétvégén beállnak az üzletbe dolgozni vagy segíteni. Erre készülünk, most vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet ezt a szabályozást előkészíteni és elfogadni – fogalmazott Varga Mihály.

Nem lenne jó

A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete szerint emiatt nem kellene az egész szektorra vonatkozó döntést hozni. Sáling József szerint a vidéken dolgozók 60-70 százaléka keres szakmunkás-minimálbért, és a nagy áruházakban is 30 százalékos ez az arány.

– Én azt gondolom, hogy ez egy kényszerlépés. Semmiképpen nem lenne jó, mert mindig is ragaszkodtunk a szakképesítéshez. Pontosan azért, mert a kereskedelemben is minél több ember legyen szakképzett. Hiszen az emberek is elvárják, akik vásárolnak, hogy szakképzett eladóval találkozzanak. Másrészt meg ez az előrelépés lehetősége a kereskedelemben, hogy valaki szakképzett – fogalmazott Sáling József elnök.

Forrás: Hír TV