Az EKB mégsem engedi el a görögök kezét
„Az eurózónának tizenkilenc tagállama van” – mondta a francia pénzügyminiszter a valutaövezet tagállamainak szombati pénzügyminiszteri találkozója után. Az unió egyelőre az eurózóna tagjaként számol Görögországgal annak ellenére, hogy úgy döntöttek, nem adnak haladékot Görögországnak, azaz június 30-án, kedden lejár a korábbi mentőprogram. Görögországnak 1,6 milliárd eurót kell első körben visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak, erre Athén csak egy újabb hitellel lenne képes. Ennek feltételeit a görög kormány nem fogadta el, sőt a miniszterelnök népszavazást kezdeményezett a kérdésről, ezt a parlamentnek kellett jóváhagynia.
A korábbi, konzervatív miniszterelnök szerint a szavazás tétje nem a mentőcsomag, hanem egyenesen az eurózóna-tagság. „Ez nem igen/nem-szavazás a trojka 8,5 milliárd eurós ajánlatáról és nem is a Ciprasz-kormány megszorítási javaslatairól szóló szavazás. A görög népnek arról kell szavaznia, hogy igent vagy nemet mond Európára és az euróra. Már kezdettől mondom tisztán és világosan: mi azt akarjuk, hogy a görögök Európa szívében maradjanak” – fogalmazott Antonisz Szamarasz, akit a Sziriza képviselői félbeszakítottak, erre a konzervatív politikus és frakciója elhagyta a termet.
 |
| Antonisz Szamarasz egykori görög miniszterelnök felszólása az athéni parlamentben. / Fotó: Europress/AFP |
A referendumot nagy többséggel jóváhagyta a parlament, az ellenzék azonban bizalmatlansági indítványt adott be a kormány ellen.
A kabinet mellett szimpátiatüntetést tartott a spanyol baloldali Podemos párt Madrid belvárosában.
Ha a jövő vasárnapi népszavazáson a görögök többsége elutasítja a további megszorításokat, és nem kapnak több segélyt sem, a következő kérdés valóban az eurózónából való távozás lehet. A lépés az övezet tagállamai szerint megingatná a közös valutát, a pénzügyminiszterek állítása szerint azonban a globális hatás kisebb lehet, mint a néhány évvel ezelőtti euróválság idején. „Most sokkal felkészültebbek vagyunk, mint 2011–12-ben. Bankunió van, rendelkezünk válságtervvel, és vannak megfelelő intézményeink. Nem hiszem, hogy az összeomlás fenyegetne” – szögezte le Alexander Stubb finn pénzügyminiszter.
Gyengülhet a forint
A piacok még nem árazták be a görög adósságválságot. Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír Televíziónak azt mondta: precedens nélküli esetről van szó, ezért nehéz megmondani, hogy a következő napokban hogyan fognak reagálni a piacok. „Iszonyatosan nehéz azt most megmondani, hogy a Magyarországhoz hasonló, közepes államadóssággal rendelkező országokat mennyire fogják a befektetők egy kalap alá venni Görögországgal, amelynek azért körülbelül dupla akkora GDP-arányos államadóssága van, mint Magyarországnak. Ha egy kalap alá veszik, akkor gyengülhet a forint, de nagyobb valószínűséggel fog bekövetkezni, hogy már nem gondolnak Magyarországra olyan országként, mint Görögország. Ez esetben az euró fog gyengülni a forinthoz képest és minden más fizetőeszközhöz képest is. Ezt iszonyatosan nehéz megjósolni jelenleg” – mondta a közgazdász.
Forrás: Hír TV
