Több települést is elfoglaltak az oroszbarát erők

Nikisine szétlőtt házai között járnak a lázadók szállítói járművei. A Debalceve településétől 8 kilométerre fekvő falut utcáról utcára foglalták el a szeparatisták. Az ukrán védelmi minisztérium elismerte, hogy részlegesen elveszítette Debalceve feletti uralmát. „Néhány szakadár felderítő csoport bejutott a városba és harcba keveredett az antiterrorista erőkkel. A harcosok Debalcevét kis csapatokban támadták fegyveres járművekkel és nehéztüzérséggel. Ezután a város egy része az illegális fegyveres csoportok kezébe került” – nyilatkozta Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai „terrorellenes” hadművelet parancsnokságának szóvivője.

Debalceve környékén néhány hete törtek ki a harcok. A szeparatisták még a múlt héten Minszkben aláírt tűzszünet után is azt mondták, hogy nem állítják le a város ostromát, mert szerintük az hozzájuk tartozik.

Az ENSZ tűzszünetre szólít

Közben az ENSZ biztonsági tanácsa felszólította a feleket Kelet-Ukrajnában, hogy tartsák tiszteletben a tűzszüneti megállapodást. A határozat szövegébe nyugati nyomásra az is belekerült, hogy a testület ragaszkodik Ukrajna területi egységéhez. Az amerikai ENSZ-nagykövet ironikusnak nevezte az Oroszország által szövegezett határozatot. „Még nekünk is, akik már hozzászoktak ahhoz, hogy egy kifordult világban élünk, ironikusnak tartjuk azt az elképzelést, hogy Oroszország, aki megtervezte és folyamatosan eszkalálja az erőszakot Ukrajnában, egy olyan határozatot tesz elénk, ami a konfliktus békés rendezésére szólít fel” – mondta Samantha Power.

Az orosz nagykövet visszautasította az amerikai vádakat. „Mi támogattuk a február 21-i megállapodást, annak betartását is kezdeményeztük még azután is, hogy a jogszerűen megválasztott elnököt megbuktatták. Mi támogattuk az áprilisi alkotmányos párbeszédről szóló dokumentumot, mi támogattuk az EBESZ-elnök kezdeményezéseit. Mi volt a fegyveres konfliktus lendítő ereje? A lendítő erő a nyugati országok támogatása volt, ez bátorította Kijevet a katonai nyomásgyakorlásra, a keleten élő emberek elégedetlenségével szemben” – reagált Vitalij Csurkin.

Az Európai Unió még mindig bízik abban, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás tartható lesz, dacára a Kelet-Ukrajnában folyamatosan zajló harcoknak. „Ameddig van aláírt megállapodás, amihez a felek tartani tudják magukat, addig azt mondom, hogy nincs kudarc” – véli Federica Mogherini, az unió külpolitikai vezetője.

A Budapestre látogató orosz elnök is arról beszélt, hogy bízik abban, hogy sikerül érvényt szerezni a minszki megállapodásoknak. Szerinte a szeparatistáknak engednie kellene az ukrán kormányerőket, hogy kivonuljanak Debalcevéből. „Elvárom, hogy az ukrán vezetés tisztségviselői ne akadályozzák meg, hogy katonái letegyék a fegyvert, ha már a vezetők ezt maguktól nem tudták megparancsolni. Remélem, hogy nem büntetik majd meg azokat az embereket, akik leteszik a fegyvert és megmentik az életüket és másokét is. Ez az első pont, a második, hogy remélem, hogy a donecki és luhanszki népköztársaság fegyveres erőinek vezetői nem fogják őrizetbe venni és fogva tartani ezeket az embereket és hagyni fogják, hogy szabadon elhagyhassák a várost és visszamenjenek a családjaikhoz” – fogalmazott Budapesten az orosz elnök.

Petro Porosenko ukrán elnök közben bejelentette: kemény válaszlépéseket vár az Európai Uniótól és az egész nemzetközi közösségtől Oroszországgal és a Moszkva-barát szakadárokkal szemben. Ezt Porosenko Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében fejtette ki.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke korábban arról tájékoztatott, magyar áldozatai is lehetnek a kelet-ukrajnai háborúnak. Bővebben >>>

Forrás: Hír TV