A Főpolgármesteri Hivatalnál az OLAF-jelentés
A dokumentummal kapcsolatban az MSZP alelnöke, Ujhelyi István fordult az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz. Az EP képviselőnek a szervezet azt válaszolta: a kormány állításával szemben nem kell az OLAF engedélye ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák a vizsgálati anyagot.
„Az OLAF jelentése még az elmúlt év decemberében megérkezett a Legfőbb Ügyészségre, ezen jelentés igazságügyi ajánlást is tartalmazott, és ezen jelentést az ügyészség még tavaly decemberben továbbította a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Azért oda, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség egy, már több éve a rendőrség által folytatott ügyben átvette a nyomozást az ősz folyamán, és az úgynevezett Alstom metrókocsi-beszerzés kapcsán október folyamán több személyt gyanúsítottként is kihallgatott” – közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Lázár János kancelláriaminiszter egy hete a kormányinfón még azt mondta, nem a kormány, hanem kizárólag az OLAF dolga dönteni a jelentés nyilvánosságra hozataláról.
„Az OLAF az Európai Unió eljárásrendjének megfelelően majd nyilvánosságra is fogja hozni ezt a jelentést abban az esetben, ha az észrevételi szakasz lezárult. Tehát azokra a kérdésekre, hogy a kormány nyilvánosságra hozza-e, nem a kormány volt a beruházó, és nem a kormány folytatta a vizsgálatot, bennünket tájékoztattak, és miután tudomásunkra jutott ez a vizsgálat, kötelességünk, hogy a büntetőfeljelentést megtegyük, az OLAF-nak pedig lehetősége van arra, hogy az összes szükséges rendelkezésre álló információt, azt nyilvánosságra hozza” – jelentette ki Lázár János.
Még nem lehet megismerni
Fazekas Géza, a nyomozóhatóság szóvivője a Hír TV-nek ma azt mondta, mivel az OLAF- jelentést csatolták az Alstom-nyomozás anyagához, azt egyelőre nem lehet megismerni.
„A jelentés a nyomozás részét képezi, ez azt jelenti, hogy mint bizonyítási eszközt kezeli az ügyészség. A nyomozati iratok sorsát illetően pedig a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza a rendelkezéseket, tehát a büntetőeljárási törvény szabályai szerint jár el az ügyészség és a BE azt mondja, hogy a nyomozás iratai csak a nyomozás végén lesznek az ügyben érintettek számára teljes körűen megismerhetőek” – tette hozzá Fazekas Géza.
Nincsenek döntési helyzetben
A Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének az OLAF, az Európai Csalás Ellenes Hivatal főigazgatója, Giovanni Kessler írt válaszlevelet ebben a témában. A főigazgató hangsúlyozza, hogy az OLAF nincs döntési helyzetben, kizárólag a tagállami hatóságok dönthetnek a jelentés nyilvánosságra hozataláról. Molnár Csaba szerint mindez azért is fontos, mert az uniós jelentés a 2010 utáni városvezetést is felelősnek mondta ki a beruházás körüli szabálytalanságok kapcsán.
„Ezek után a magyar kormánynak már nincs meg az a védekezési lehetősége, amit eddig mondott, hogy ezt neki megtiltotta Brüsszel, márpedig legutoljára a kormányzati kommunikáció egyik embere és a főpolgármester is azt nyilatkozta, hogyha Brüsszel megengedi, akkor nyilvánosságra hozzák. Itt a papír a kezemben, hogy Brüsszel megengedi, és nem tudom, hogy ezek után hogyan fogják már eltitkolni. Nyugodtan tudom üzenni, hogy informálisan mi meg fogjuk szerezni ezt a jelentést. Érdemes, hogy a kormány ezt magától hozza nyilvánosságra, és nem várja meg, míg mi derítjük ki, hogy vajon milyen Fideszre, fideszes városvezetésre terhelő információk lehetnek ebben” – nyilatkozta Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyébként a délelőtt folyamán adta át kormány nevében a jelentést a Főpolgármesteri Hivatalnak. Csepreghy Nándor egyúttal egy kísérőlevelet is adott a hivatalnak, melyben Lázár János arra kérte Tarlós Istvánt, február végén ossza meg a magyar kormánnyal álláspontját, hogy elindulhasson az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
