48 órás tűzszünet, kérdés, betartják-e

Az orosz, a francia és az ukrán államfő, valamint a német kancellár 17 órán át tárgyalt egymással, és végül részlegesen megállapodott a keletukrán válság enyhítéséről. „Nem ez volt életem legjobb éjjele, de a reggel nekem már szép volt, mert minden nehézség ellenére sikerült megegyeznünk a főbb témákban. Az, hogy ilyen sokáig húzódott a megegyezés, összefüggésben van azzal, hogy a kijevi hatalom elutasítja a közvetlen tárgyalást a donyecki és a luhanszki népköztársasággal” – mondta az orosz elnök.

A megállapodás értelmében február 15-től fegyverszünetet kötnek az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok, valamint kicserélik az összes foglyukat. Emellett kivonják nehézfegyverzetüket a térségből: az ukránok a jelenlegi frontvonaltól, a szakadárok pedig a tavalyi minszki megállapodásban rögzített vonaltól. Ezentúl Ukrajnának alkotmányos reformot kell végrehajtania, figyelembe véve a kelet-ukrajnai lakosság jogait.

Az ukrán elnök szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy autonómiát kapnak a szakadárok kezén lévő területek. „Bár erős nyomás nehezedett ránk, nem egyeztünk bele semmilyen autonómiába. Az alkotmányos változások keretén belül cselekszünk majd, amely az egész országot tekintve tűzi ki célul a decentralizációt. Nem egyeztünk bele a föderalizáció említésébe sem. Tehát nem lesz sem autonómia, sem föderalizáció” – mondta Petro Porosenko a tárgyalásokat követően.

Petro Porosenko szerint az egyezség célja az is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést az orosz–ukrán határ felett. Ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét. Emellett minden külföldi csapatot ki kell vonni Ukrajnából, tette hozzá Porosenko.

A francia elnök szerint bár az egyezmény komoly reményekre ad okot, nem sikerült mindent elérni. Egyúttal köszönetet mondott Porosenkónak, valamint Putyinnak is – az orosz elnöknek azért, mert nyomást gyakorolt a szeparatistákra az egyezmény aláírása érdekében.

Az ellentéteket látva a német kancellár is óvatosan fogalmazott. „A konkrét lépéseket még meg kell tenni, és még nagy akadályok állnak előttünk. De mindent mérlegre téve azt mondhatom, hogy amit most elértünk, az lényegesen több reményt ad, mintha nem értünk volna el semmit” – jelentette ki Angela Merkel.

A minszki találkozót azért szervezték, hogy véget vessenek az ukrán kormányerők, valamint az Oroszország által támogatott kormányellenes szakadárok közötti harcoknak. Hivatalos adatok szerint az összecsapások mintegy 5500 áldozatot követeltek, a német titkosszolgálatok szerint azonban valójában az ötvenezret is meghaladhatja a halottak száma.

A tűzszünet nélkül még csúnyább háború lett volna

Vannak még nyitott kérdések a kelet-ukrajnai válságban, de a legnagyobb feladatot megoldották a minszki tárgyalások résztvevői – Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője szerint. A szakértő úgy véli: mivel Ukrajnának és Oroszországnak is súlyos gazdasági problémákkal kell megküzdenie, mostanra mindkét félnek a békés rendezés áll érdekében.

– A legfontosabbat elérték. A legfontosabb az volt, hogy tűzszünet legyen, és ugye halljuk a bejelentésekből, hogy ez február 15-én éjféltől életbe lép. Ha nem sikerült volna elérni, akkor egy nagyon kiterjedt, még csúnyább háborúra számíthattunk volna. Emellett azért még vannak nyitott kérdések, én úgy látom. Kijevnek nagyon nem tetszik az, hogy hol legyen majd a demarkációs vonal, tehát hogy a szeptemberi minszki megállapodásnál, vagy az azóta megváltozott hadi helyzetnek megfelelő az új frontvonalnál – mondta Stier Gábor.

Stier Gábor úgy véli, Oroszország, ha tehetné, már kifarolna az ukrán konfliktusból:

– A másik Ukrajna berendezkedése. Mindenki nagyjából beleegyezik abba, hogy Kelet-Ukrajna, a Donbasz valamiféle különlegesebb státuszt kapjon, autonómiát, csak ez a széles körű autonómia, hogy ez hogy nézzen ki a gyakorlatban, e körül vannak még viták. Moszkva minél szélesebb körűt akar, Kijev minél kisebb autonómiát. Az utolsó pillanatban vagyunk olyan tekintetben is, hogy Ukrajna Krím nélküli egysége megmaradjon; és van egy másik nagyon fontos kérdés, itt szintén jönnek a hírek arról, hogy a Világbank is tárgyal Ukrajnával; például arról, hogy Kijev beleegyezett ma abba, hogy megemeli az energiaárakat. Tehát közben van egy katonaiösszeomlás-közeli helyzet, és egy gazdaságiösszeomlás-közeli helyzet is. Ukrajnát ez lökheti a kompromisszum felé. Moszkvában ugyanúgy vannak problémák: a szankciók, az olajárak hatnak, meggyőződésem, hogy Oroszország már valahogy kifarolna ebből a konfliktusból, de nem teheti úgy, hogyha nem tudja megőrizni az arcát – tette hozzá Stier Gábor.

IMF-hitel Ukrajnának

17,5 milliárd dolláros pénzügyi csomagról állapodott meg az ukrán kormány és a Nemzetközi Valutaalap – jelentette be Christine Lagarde. Az IMF vezérigazgatója szerint a program négy évre szól. A megállapodás keretében az ukrán kormány tovább emeli az energiaárakat, hogy ezzel is csökkentse az állami kiadásokat. Az áremelés ellensúlyozására erősítik a szociális hálót a legszegényebb rétegek esetében. Kijev vállalta azt is, hogy korrupcióellenes intézkedéseket léptet életbe, és átszervezi a bankokat. A mostani megállapodás egy negyvenmilliárd dolláros pénzügyi csomag része.

Magyarország üdvözli a tűzszünetet

Magyarország üdvözli a kelet-ukrajnai tűzszünetről szóló minszki megállapodást – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: most az a fontos, hogy az egyezséget be is tartsák. A tárcavezető ismét elmondta, hogy Magyarország továbbra is a konfliktus békés rendezése mellett áll ki.

– A megállapodások végrehajtásának fényében lehet majd megmondani, hogy milyen mértékű az a siker, amelyet a minszki tárgyalások során annak résztvevői elértek. Szeretném elmondani, hogy továbbra is azt gondoljuk, hogy bármifajta fegyverszállítás Ukrajnába az nem a konfliktus megoldását, hanem a konfliktus kiszélesedését és elmélyülését okozná. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy békés megoldás szülessen tárgyalások útján – szögezte le Szijjártó Péter.

Az eddigi legnagyobb segélyprogram

Közben elindult az eddigi legnagyobb magyar segélyprogram Ukrajnában. Az Ökumenikus Segélyszervezet tartós élelmiszerekkel, higiéniás csomagokkal és téli takarókkal segíti a harcok elől elmenekült családokat. A segélyprogram május végéig tart, ezalatt 7 ezer menekültnek segítenek.

„A segély élelmiszert, gyermektápszert, higiéniai termékeket és takarókat tartalmaz. Egy több hónapos készletről van szó, amivel a családok gazdálkodni tudnak” – hívta fel a figyelmet Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

A szervezet aktivistái júniusig rendszeresen szállítanak segélycsomagokat. Ezalatt 7 ezer bajba jutott embernek segítenek. A szállítmányok 100 millió forintba kerülnek, amelyet egy genfi székhelyű humanitárius világszervezet és a magyar kormány finanszíroz.

Operációs központok

A segélyakció Ukrajna 7 régiójára terjed ki. Annak érdekében, hogy a csomagok biztosan célba érjenek, két operációs központot is felállítanak, az egyiket Kijevben, a másikat Zaporizzsjában. A segélyprogram vezetője szerint a lakhelyüket elhagyni kénytelen családok helyzete egyre kritikusabb. Az őket befogadó közösségek ugyanis hosszú távon nem tudnak mindenkit eltartani. Ez pedig egy idő után a menekültáradat megindulásához vezethet.

„Várhatóan a menekültek száma folyamatosan nőni fog. Ha csak arra gondolunk, hogy ahol most a legnagyobb harcok vannak, vannak olyan városok, térségek, ahol egy 26 ezres városból 20 ezren eljöttek. És maradtak 3-4 ezren. Ez most elég gyakran előfordul ezekben a térségekben” – mondta a segélyszervezet programvezetője, Bálint Gábor.

A segélyszervezet Magyarországról is várja a támogatásokat a 1353-as adományvonalon.

Forrás: Hír TV