2024. 04. 24. Szerda György napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Radar 22:40

Vona: Nincs titkolnivalónk

2014. május 19., hétfő 12:10, frissítve: hétfő 13:17

Zárt ajtók mögött, először a titkosszolgálatok, majd az ügyészség vezetőit kérdezi az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az orosz kémügyről. Utánuk hallgatják meg Kovács Béla jobbikos képviselőt, illetve a radikális párt elnökét, Vona Gábort.

Zárt ülést tart a nemzetbiztonsági bizottság. Ezt az is bizonyítja, hogy Vadai Ágnes – aki nem tagja a bizottságnak – részt akart venni az ülésen, de kiküldték. A tárgyalás első felében az ügyészségi és a titkosszolgálati vezetőket hallgatják meg. Ez a rész zárt ajtók mögött zajlik. Vona Gábor elment az ülésre és azt kérte, az ő meghallgatásukat tegyék nyilvánossá. „Semmilyen jobbikos nem kerülhet kémkedés gyanújába. Mivel nincs titkolnivalónk és félnivalónk, ezért megjelentem ezen a bizottsági ülésen. Nem vagyok egy Mesterházy Attila vagy egy Gyurcsány Ferenc, aki elmenekülne az ilyen kihívások elől, és azt javasolom majd a bizottságnak, hogy a meghallgatásomat és Kovács Béla EP-képviselő meghallgatását nyilvánosan tegye meg a bizottság. Mi nyílt lapokkal szeretnénk játszani, és azt gondolom, hogy aki zárt ülést akar elrendelni, annak titkolnivalója van. Nekünk nincs sem titkolnivalónk, sem félnivalónk. Mi nyílt ülést szeretnénk” – mondta a tárgyalás előtt a Jobbik elnöke. Mirkóczki Ádám azt kifogásolta, hogy nem nyolc nappal a bizottsági ülés előtt kapták meg a meghívót, hanem csak pénteken.

LMP: történt befolyásszerzés?

Míg a kormánypártok azt derítenék ki, hogy milyen pénzekből működik a Jobbik, addig az LMP arra is választ vár a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hogy történt-e Oroszország részéről befolyásszerzés Magyarországon és ha volt, akkor ebben volt-e szerepe a radikális pártnak.

Múlt héten kérték a felfüggesztést

Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a múlt héten kérte az Európai Parlament elnökétől a magyar Legfőbb Ügyészség. A Magyar Nemzet értesülése szerint kémkedés gyanújával kezdeményezte a magyar hatóság Kovács kiadatását. A lap úgy tudja, hogy a feljelentést a polgári elhárítás, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatal tette. Bár az ügyben az iratok titkosak, a szakértők biztosak abban, hogy a hivatal gyanúja megalapozott.

„Nem, nem, soha” – ezt válaszolta a szocialisták európai parlamenti listavezetője arra a kérdésre, hogy együtt tudna-e dolgozni Brüsszelben a Jobbik kémkedéssel gyanúsított képviselőjével. Tőkés László olyan embernek ismerte meg Kovács Bélát az Európai Parlamentben, aki kerüli a feltűnést. A Fidesz arra vár választ a nemzetbiztonsági bizottság holnapi ülésén a Jobbik elnökétől, hogy hány orosz vagy iráni ügynök rejtőzik még a radikális pártban. Bővebben>>

Korábban egyébként ugyanígy államtitok volt és 2040-ig az is marad az a büntetőeljárás, amelyben Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak a két volt főigazgatóját első fokon már elítélték kémkedésért.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!