Átlépte a árfolyam a 80-as szintet, vagyis jelenleg több mint 80 rubelt kérnek el egy dollárért az orosz fővárosban. Szeptemberben a dollár feleannyit ért. A rubel 30 százalékot gyengült egy napon belül, amire az 1998-as válság óta nem volt példa.
Az orosz jegybank hiába emelte drasztikusan 10,5-ről 17 százalékra az alapkamatot, az intézkedés egyelőre hatástalan. A befektetők szabadulnak a rubeltől és menekítik ki a pénzüket Oroszországból, miközben spekuláns pénzügyi alapok további esésre játszanak az extraprofit reményében. Zuhant a moszkvai tőzsdeindex is. „Elsősorban a drasztikus kamatemelés oka az volt, hogy megállítsák a rubel értékvesztését, nem az államcsőd megelőzése, hiszen pontosan azáltal, hogy a kamatokat emelik ezáltal az állampapír-piaci hozamok is emelkednek. Persze ezt már megelőzték az állampapír-piaci hozamok emelkedései korábban. Az orosz jegybank a kamatszintet arra a szintre emelte, amit a piac már eleve a korábbiak során árazott” – mondta Taraczky Andrej, a Buda-Cash Brókerház elemzője.
Az orosz jegybank eddig nyolcvanmilliárd dollárt költött a rubel védelmére. „A rubel jelenleg alulértékelt – az alapvető gazdasági mutatókhoz és a gazdaság állapotához képest. Idő kell ahhoz, hogy visszatérjen a régi árfolyamhoz” – mondta a jegybank elnöke. Egyben elismerte: a helyzet nagyon nehéz.
Oroszország egyre nehezebben jut pénzhez a piacon, az állampapírokra nincs megfelelő kereslet, a megnövekedett kockázat miatt a befektetők még magasabb árat kérnek a kölcsönért. Szakértők szerint az orosz gazdaságot együttesen roppantották meg a nyugati szankciók, a halogatott állami beruházások és szerkezeti átalakítások, az olajár csökkenése és a tőkekivonás. Az exportbevételek 70 százalékát az energiahordozók adták, miközben a drasztikus kamatemelés megdrágította az utóbbi években növekvő államadósság finanszírozását. „Az árak nagyobb mértékben nőnek, mint a nyugdíjunk. Ez rossz nekünk” – mondta egy moszkvai nyugdíjas.
A gyengülő rubel cégeket és bankokat dönthet be. „Sokan az 1998-as orosz válsághoz hasonlítják ezt a történetet, hiszen mind az orosz cégeknek, mind a hitelintézeteknek nagyon nagy adósságaik vannak külföld felé, és ha kevés a devizabeáramlás, akkor ezeknek a visszafizetése kétségessé válik. Ugye ’98-ban Oroszország csődöt jelentett, nem fizette vissza tartozásait. Erről még nincs szó, de a helyzet mindenesetre veszélyes” – mondta Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője.
Elemzők szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetőintézkedései a nemzetközi pénzvilág nyomásával együtt térdre kényszeríthetik Oroszországot, ha Moszkva nem hajlandó enyhíteni külpolitikáján. Az orosz piacra szállító magyar cégeknek a rubel gyengülése egy éve nagyobb károkat okozott volna, mint most. Az érintett társaságok többsége tavasszal, az orosz–ukrán válság elmélyülése idején áttért az elszámolásban a dollárra vagy az euróra.
Forrás: Hír TV
