2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Hírek 17:00

Széfet is bérelt egy svájci bankban Simon Gábor

,

2014. március 31., hétfő 15:25, frissítve: hétfő 21:06

Svájcban is vezetett bankszámlát Simon Gábor, és előkerült egy újabb osztrák kontó is. A Fidesz szerint egyre kevésbé hihető Mesterházy Attilának az a korábbi magyarázata, hogy volt helyettese a politikai pályafutását megelőző időszakban felhalmozott vagyonát rejtegette külföldön. Közben Simon Gábor elkezdte menekíteni budapesti ingatlanvagyonát.

Svájcban is bankolt Simon Gábor – írja a Magyar Nemzet. Az MSZP volt elnökhelyettese az egyik zürichi pénzintézetben is vezetett számlát, amelyen 2011-ben 347 ezer eurót – mai árfolyamon – 106 millió forintot tartott. Az egykori szocialista politikus a banki diszkrécióról ismert alpesi országban széfet is bérelt. Arról egyelőre nincs hír, hogy mit rejtegetett benne. Előkerült egy újabb osztrák számla is, ezúttal Grazból. A grazi számlára nagy összegeket fizettek be, illetve vettek ki róla. Ugyanez igaz Simon Gábor salzburgi számlájára is, amelyről vasárnap számolt be az mno.hu. A svájcival és a grazival együtt a magyar hatóságok már öt titkos bankszámláról tudnak, amelyeken Mesterházy Attila egykori helyettese százmilliókat rejtegethetett. Az első titkos számláról február elején adott hírt a Magyar Nemzet.

Az ügyészség továbbra sem árul el részleteket a nyomozásról. „A Simon Gábor újabb bankszámláival kapcsolatban megjelent sajtóhíreket a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kommentáljuk és azokkal kapcsolatban nem nyilatkozunk” – közölte Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.

55 nap ködösítés

55 napja vár a magyar közvélemény tájékoztatást az MSZP elnökétől a Simon-ügyben – mondta a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella öt kérdést intézett Mesterházy Attilához. A kormánypártok egyebek mellett arra kíváncsiak, hogy a szocialista pártelnök tudott-e arról, hogy Simon Gábornak több titkos számlája volt külföldön. Választ várnak tőle arra is, hogy egykori helyettese kinek a pénzét rejtegette, és kiknek vannak még titkos bankszámláik az MSZP-ben. Selmeczi Gabriella szerint egyre kevésbé hihető Mesterházy Attilának az a korábbi magyarázata, hogy Simon Gábor a politikai pályafutását megelőző időszakban felhalmozott vagyonát tüntette el külföldön a magyar hatóságok elől. A Fidesz szóvivője emlékeztetett arra, hogy az egyik számlán 2008 és 2010 között, azaz a szocialisták kormányzása idején mozgattak esetenként eurómilliókat.

Kimenekíthette a vagyonát
Az mno.hu úgy tudja: Simon Gábor kimenekíthette vagyonát letartóztatása előtt, és feleségének ajándékozta ingatlanjait. A portál birtokába került tulajdonlapok szerint az MSZP bukott elnökhelyettese pestszentlőrinci házának és a XII. kerületi ingatlanjának tulajdonjogát március 10-én, őrizetbe vételének napján jegyezték be a felesége nevére, miközben Simon holtáig tartó haszonélvezeti jogot kapott mindkét esetben. Az MSZP bukott elnökhelyettese az ingatlantulajdon-átalakításokat egyébként már gyanúsítottként tette, mivel február 18-án ebben a minőségében hallgatták meg a Központi Nyomozó Főügyészségen.

– 55 nap ködösítés után Mesterházy Attilának még mindig van lehetősége arra, hogy színt valljon. Mi még mindig arra kérjük, hogy működjön együtt a mentelmi bizottsággal, illetve a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító bizottságával, ezért április 3-án 10 órára még eljöhet és színt vallhat. El kellene mondania valójában, hogy honnan van ez a pénz, mit tud ezekről a pénzekről, hány szocialista politikus vezet még titkos bankszámlákat – mondta a szóvivő.

Jobbik: ideje, hogy Mesterházy színt valljon

A Jobbik sem tartja valószínűnek Mesterházy Attila magyarázatát a Simon-vagyonról. A jobboldali ellenzéki pártnak is feltűnt, hogy több osztrák számlán a szocialisták kormányzása idején volt a legnagyobb a pénzforgalom. A Jobbik szóvivője úgy fogalmazott, „ideje, hogy Mesterházy Attila, a bűnszervezetként működő MSZP vezetője színt valljon”. Mirkóczki Ádám a mentelmi bizottság ülése előtt nyilatkozott, a testület a Simon-ügyben hozott határozattervezetet vitatta meg.

– Ezen időszak, amit ugye a legfrissebb információk alapján tudunk, pontosan az MSZP kormányzati időszaka, és ezek a pénzek, amelyek a külföldi bankszámlákon napi rendszerességgel mozogtak, azt mutatják, hogy egyfajta feketekasszaként működhetett ezen pénzek ki- és befizetése. És nagyon világos, hogy – tekintve az időpontot, tehát a 2007–2008-as időszakot – ez nem Simon Gábor előéletére vonatkozik – mondta Mirkóczki Ádám.

Elfogadták a Simon-jelentést

A mentelmi bizottság ülését az MSZP ezúttal is bojkottálta, a testület – az LMP-s Schiffer András tartózkodása mellett – fogadta el a határozatot, amelyet elküldött az Országgyűlés elnökének. Az abban foglaltakról az új parlament dönt majd. A bizottság kereszténydemokrata elnöke azt mondta: találtak módot arra, hogy az Országgyűlés visszakövetelhesse azt a 36 millió forintot, amelyet Simon Gábor képviselői tiszteletdíjként vett fel úgy az elmúlt években, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatokat adott le a vagyoni helyzetéről.

– A bizottság ma az ügyet a maga részéről lezárta, a jelentés elkészült, a jelentést a bizottság elfogadta a délelőtt folyamán. Ezt a jelentést alá fogom írni és a végleges példányt az Országgyűlés elnökének el fogom juttatni. Ezzel mi a bizottsági tevékenységünket befejeztük a Simon Gábor-ügyben – közölte Rubovszky György.

Schiffer nem akar vádaskodni

A bizottsági ülés után az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy a határozat főbb megállapításaival egyetért. Schiffer András a szavazáskor azért tartózkodott, mert szerinte kampányban sem vádolhatják meg bűncselekmény elkövetésével a kormánypártok egyik politikai ellenfelüket, az MSZP-t. A zöldpárti politikus szerint a mentelmi bizottságnak nincs semmiféle bizonyítéka arra, hogy a Simon-százmilliókhoz az MSZP-nek köze van. Schiffer András hozzátette: a bizottságnak és az Országgyűlésnek csak erkölcsi alapja van ahhoz, hogy visszakövetelje Simon Gábor tiszteletdíját, jogi lehetősége nincs rá.

– Elmondtam elsősorban a kormánypárti képviselőknek, hogy tetszettek volna nem rövid malacvágtában átnyomni a parlamenten fontos közjogi törvényeket, például a képviselők jogállását szabályozó törvényt. Tudniillik jelenleg az a helyzet, és ez egy jogalkotói hiba, hogy az Országgyűlés a visszakövetelés intézményét szabályozza. Kettő. Nemcsak hogy szabályozza a visszakövetelés intézményét, hanem egyetlenegy megszűnési, mandátummegszűnési esethez telepíti, nevezetesen ahhoz, ha az összeférhetetlenséget kimondja az Országgyűlés. Itt nem történt ez meg – érvelt Schiffer András.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!