Putyin visszarendelte a katonai egységeket

Visszarendelte az ukrán határ közelében lévő orosz katonai egységeket Vlagyimir Putyin elnök. A csapatok hivatalosan gyakorlatoztak. A Krím félszigeten azonban továbbra is vannak orosz egységek. Közben orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le Szevasztopolban, mikor egy általuk elfoglalt légi támaszpontra megpróbáltak visszatérni az ukrán katonák. Az orosz egységek hajnalban nem szálltak meg újabb, még ukrán ellenőrzés alatt álló laktanyát, de azzal fenyegetnek, hogy megszüntetik a támaszpontok áram- és vízellátását.

Vlagyimir Putyin elnök is megtekintette a szentpétervári hadgyakorlatot, mielőtt visszarendelte a támaszpontokra az összes orosz csapatot az Ukrajnával szomszédos területekről.

A földközi-tengeri haditengerészeti gyakorlatról visszatérő orosz hadihajók a Krím félszigeti Szevasztopolban lévő orosz bázison kötöttek ki. A többségében oroszok lakta ukrajnai területen továbbra is feszült a helyzet; a kinevezett ukrán elnök kalózkodással vádolja az oroszokat. „Az orosz hadsereg blokád alatt tartja a hadihajóinkat a szevasztopoli öbölben, elzárták a kijáratokat, és folyamatosan fenyegetőznek. Azt mondják, ha a haditengerészeink nem teszik le a fegyvert és adják át a hajókat, akkor kalózként támadják meg a járműveket” – nyilatkozta Olekszandr Turcsinov kinevezett ukrán elnök.

Marad a nyelvtörvény?

A rend Ukrajna keleti részén sem állt még helyre: Donyeckben oroszpárti tüntetők foglalták el a helyi önkormányzat épületét. Az ostromlók azt követelik, hogy a Krím félszigethez hasonlóan ez a régió is tartson népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról. Ezt kezdeményezték két másik kelet-ukrajnai területen is az oroszbarát tiltakozók.

Az ideiglenes ukrán államfő ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az orosz kisebbség jogai nem sérülnek, mert nem írja alá a nyelvtörvény eltörléséről szóló parlamenti határozatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség tagjai továbbra is hivatalosan használhatják anyanyelvüket.

Geostratégiai játék

Oroszország arra törekszik, hogy egyes ukrán területek nemzetközi jogi helyzetét átrendezze, ennek következménye, hogy több kelet-ukrajnai város is csatlakozott a szakadár Krím félszigethez. A Hír Televíziónak nyilatkozó szakértő szerint az ukrán válságban a következő lépés Kelet-Ukrajnának a destabilizációja lehet.

– Ez egy nagy geopolitikai, geostratégiai játék, ami Ukrajnának az elmúlt években az európai integrációhoz, de inkább a NATO-hoz való közeledése kapcsán zajlott Oroszország és a nemzetközi közösség között. Oroszország egyértelműen meg akarta akadályozni, hogy főleg a NATO-hoz közelítsen. Az európai uniós tagság szelleme, ez a társulási egyezmény nem írja elő a tagságot, de mindenképpen közelítette volna Ukrajnát. Ezt Oroszország mindenképpen meg akarta akadályozni, és azt hiszem, hogy most adódott alkalom, hogy ezt a szándékát be is teljesítse – mondta Gálik Zoltán.

Feltételekkel hajlandók tárgyalni

Moszkva csak feltételekkel hajlandó tárgyalni az ukrán helyzetről. Hírügynökségi jelentések szerint az oroszok akkor folytatnák az egyeztetéseket, ha az ukránok végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást. Ebben a felek az alkotmányos reformról és egységkormány megalakításáról egyeztek meg.

Közben az Egyesült Államok felfüggesztette a kereskedelmi és befektetési tárgyalásokat Moszkvával. A washingtoni vezetés az Ukrajna elleni orosz katonai akcióra válaszul döntött a beruházások bővítéséről szóló egyeztetésekről. Az amerikai hadügyminisztérium pedig azt közölte, azonnal leállítják a katonai együttműködést Moszkvával. A Pentagon szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra vonatkozik. Így elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti gyakorlat.

Az Európai Unió szerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségeit és Brüsszel felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: Brüsszel fegyveres agressziónak minősítette Moszkva krími lépését. Németh Zsolt hozzátette: a külügyi tanács több pontban fogalmazta meg Oroszországgal szemben hozandó szankcióit, amennyiben az orosz katonák nem térnek vissza bázisaikra.

– Kilátásba helyezte a külügyi tanács, hogyha a feszültség eszkalációját Oroszország nem hagyja abba, és nem tér vissza a békés feszültség kezelésének módszeréhez, akkor abban az esetben a vízumliberalizációs tárgyalások felfüggesztése, a már említett célzott intézkedések, illetőleg az új megállapodásnak, ami egyfajta társulási megállapodásnak a megkötését jelentené az EU és Oroszország között, a tárgyalások megszüntetését is kilátásba helyezte az Európai Unió – közölte az államtitkár.

A Németh Zsolttal készült teljes beszélgetés itt tekinthető meg.

Janukovics kérte a beavatkozást

Az orosz ENSZ-nagykövet szerint Viktor Janukovics kérte az orosz katonai beavatkozást Ukrajnában. Vitalij Csurkin New Yorkban, a világszervezet biztonsági tanácsának rendkívüli ülésén mutatta be az erről szóló dokumentumot a testületnek. Ebben a leváltott ukrán politikus közölte, az ország a polgárháború szélére sodródott, és törvényesen megválasztott vezetőként a béke és az ukrán nép megvédése érdekében fordult Putyinhoz. Az amerikai ENSZ-nagykövet viszont azt közölte, a krími orosz katonai fellépés nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, az megsérti a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverenitását. A diplomata közölte, nincs bizonyíték arra, hogy az Ukrajnában élő oroszokat megtámadták volna. Moszkva az oroszok védelmében vezényelt 16 ezer katonát a Krímbe az elmúlt hetekben.

Forrás: Hír TV