Orvosolhatja az Országgyűlés Áder aggályait

A kormánypárti képviselők a hónap elején bólintottak rá a külföldi élelmiszerláncok megregulázására. A törvénymódosítás szerint 2018-tól jelentős piaci szereplőnek minősülő vállalkozások nem árulhatnak napi fogyasztási cikket, ha egymást követő két évben veszteségesek. A korlátozás kizárólag azokat a cégeket sújtaná, amelyek éves bevétele eléri az 50 milliárd forintot, így a fő vesztesek az élelmiszermultik lennének. A köztársasági elnök vétózott, Áder János álláspontja szerint a törvénymódosítás uniós jogot sért, ezért megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

„Magyarországnak az az érdeke, hogy a Magyarországon működő kereskedelmi láncok az itt megtermelt bevételt itt adózzák le. Mi azt látjuk, hogy a nemzetközi kereskedelmi láncok többször tettek kísérletet arra, hogy a Magyarországon keletkezett bevételt külföldre vigyék, külföldi leányvállalatnál adózzák le és a profitot ott vegyék ki. Magyarországnak nem ez az érdeke. Azt gondoljuk, olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek ösztönzik a cégeket arra, hogy itt adózzanak. Ez egy ilyen jogszabály, ennél jobbat még senki sem mondott” – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.

A parlament kedden rendkívüli ülésen tárgyal az államfő által visszadobott jogszabályról. Bár a törvényt eredetileg a nemzetgazdasági miniszter terjesztette a parlament el, módosító indítványokat az államfői vétó után már csak az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága nyújthat be. „Az Igazságügyi Minisztérium csak véleményezte ezeket a javaslatokat. Mi megoldhatónak látjuk, hogy az eredeti szándék ne sérüljön ne változzon, de a köztársasági elnök észrevételeire legyen tekintettel az Országgyűlés” – közölte Répássy Róbert államtitkár.

A kerekedők érdekképviselete szerint a magyar érdekeket védeni kell, de a tartósan veszteséges áruházláncok bezárásának káros következményei lehetnek. „Ezzel az a probléma, hogy Európában ilyen szabályozás nincs, az uniós jognak ez ellentmond, mint arra a köztársasági elnök is rávilágított. Számunkra is probléma, hogy ágazaton túlmutató káros hatásai lehetnek, a vállalkozásokat kereskedőket olyan üzletpolitikára kényszeríti, ami érzékenyen érintheti a mezőgazdaságot, élelmiszeripart, különös figyelemmel arra, hogy novemberben már döntött az Országgyűlés az élelmiszer-felügyeleti díj emeléséről, ami ezt az üzletkört érinti” – vélekedett Vámos György.

A külföldi áruházláncok közül több – egyébként magyar mintára – bővítené franchise-rendszerét. A Spar már meg is kérdezte boltvezetőit, hogy vállalkozóként átvennék-e az üzletet. Több mint 400 vezetőből 70 igennel válaszolt. A franchise-rendszerrel csökkenthető a többszörösére emelt élelmiszer-felügyeleti díj. A Spar ezen a címen az eddigi 325 millió forint helyett 9 milliárdot fizet az államnak jövőre.

„Tisztában vagyunk vele, hogy ez egy kockázat mind a magánszemély, mind a Spar részéről, de úgy gondoljuk, hogy egy jó középosztályhoz, egy jó értelemben vett vállalkozói réteg kialakításához ez hozzá tud járulni. Ezek az emberek középtávon több jövedelmet realizálnak mint most alkalmazottként, mi pedig jobb rugalmasságot kapunk, jobban tudunk a piaci igényekhez alkalmazkodni” – nyilatkozta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. cégvezetője.

Az áruházláncok egy része az online vásárlás bővítését is tervezi. A házhoz szállítás részben ellensúlyozhatja a vasárnapi zárva tartás miatt kieső bevételt.

Forrás: Hír TV