Orbán és Áder is lerótta kegyeletét

Saját 1968-as szerelmi történetét mesélte el a róla készült megfigyelési dossziék alapján Tóth Miklós, a Lovag és Fitos – egy lehallgatott szerelem című könyv szerzője. Akkori barátnőjét, az angol követség titkárnőjét és a férfit állandó megfigyelés alatt tartották – annak érdekében, hogy kémkedéssel vádolhassák meg őket.

A kötet bemutatóján Kövér László azt mondta: meg kell ismerni és be kell mutatni az egykori rendszert, hogy az akkor történtek ne ismétlődhessenek meg soha. „A kérdés, hogyan tudjuk mindezt befogadhatóvá tenni. Csak történeteken, igaz történeteken keresztül, amelyek az ember életét és szenvedését mutatják be a létező szocializmus diktatúrájában. El kell mondanunk az Andrássy út 60. történetét, mint kínozták meg azokat, akik szembe mertek szállni még a zsarnoksággal is” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

A két fiatal az állambiztonság ténykedését végül megúszta retorzió nélkül. Kiss János nem volt ilyen szerencsés. A férfit 1955-ben ítélték el hamis tanúvallomások alapján szervezkedésért és fegyverrejtegetésért. „Ennek egy büntetési tétele volt, a kötél általi halál. Itt nem volt osztozkodás.” Az ügyész halált kért rá, 12 évet kapott. A Rákosi és Kádár börtöneiben végül nyolc évet raboskodó nyugalmazott gépészmérnök rendhagyó történelemórát tartott a hódmezővásárhelyi középiskolásoknak.

– Olyan állapotok uralkodtak, hogy egy ilyen magamfajta ember, aki ilyen váddal volt vádolva, hát az nem is emberi kategória volt. Valahol, nem tudom, tehát nem is a bűnügybe tartozott. Mert a köztörvényes bűnöző, annak akkor jogai voltak. Egy politikai embernek joga nem volt, csak hát ennek volt egy elődje. Én osztályidegen voltam, magyarul kulák családba születtem, függetlenül attól, hogy az anyakönyvi bizonyítványomra gazdálkodó volt beírva, de hát kulák – mondta Kiss János, a második Fehér Gárda-per elítéltje.

Rendhagyó történelemóra

Ezen a héten körülbelül 1500 diák látogat el a Terror Háza Múzeum rendhagyó történelemóráira is. Négy nap alatt 16 előadást szerveznek. Az előadók a többi között az ügynökkérdésről, az ’56-os sortüzekről, az internálótáborokról beszélnek a fiataloknak.

– A történelemtankönyvek úgy általában foglalkoznak ezzel a korszakkal, ugye, gimnáziuma válogatja, hogy egyáltalán eljutnak-e eddig a tananyagig. Itt viszont, ha megnézzük az előadások sokszínűségét, egy-egy szelet egy nagyon fontos, tehát a kommunizmus áldozataira emlékező fontos részt bont ki – mondta Horváth Miklós hadtörténész.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak a Gulág Rabok Emlékművénél is.

Forrás: Hír TV