Mégis az oroszok küldtek katonákat a Krímbe?

A nemzetközi közösség nem fogadja el, és már előre érvénytelennek minősíti a Krím félsziget hovatartozásáról szóló vasárnapi népszavazást. Ezt erősítette meg az amerikai elnök is Washingtonban, miután a Fehér Házban fogadta az ukrán kormányfőt. „Folyamatosan mondjuk az orosz kormánynak, hogy ha ezt az utat járja, ha nem változtat ukrajnai politikáján és ukrajnai túlkapásain, akkor nemcsak mi, hanem a nemzetközi közösség, az Európai Unió és mások is kénytelenek lesznek megfizettetni Oroszországgal annak az árát, hogy megsértette a nemzetközi jogot. Van másik út, és reméljük, Putyin elnök azt választja” – mondta Barack Obama. Az amerikai elnök további büntetőintézkedéseket is ígért.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy sohasem adják fel a Krímért vívott harcot, Ukrajna a nyugati világ része, és az is marad. „Elnök úr, ez a szabadságról szól. A szabadságunkért harcolunk, a függetlenségünkért, szuverenitásunkért, soha nem vonulunk vissza. Országom számos kihívás előtt áll. A katonai különösen fontos, és sürgetjük Oroszországot, tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, és vonja vissza csapatait a laktanyákba, hogy párbeszédet kezdhessünk fegyverek, hadsereg és tankok nélkül” – szólította fel az orosz felet Jacenyuk.

Szankciókról fogadott el törvénytervezet az amerikai szenátus külügyi bizottsága. A javaslat újabb büntetőintézkedéseket léptetne életbe Moszkvával szemben, és egymilliárd dolláros hitelgaranciát nyújtana Ukrajnának.

A Duma szovjet utódállamokkal foglalkozó bizottságának elnöke egy rádióinterjúban azzal indokolta az orosz katonák Krímbe küldését, hogy védelmet akartak nyújtani egy esetleges ukrán katonai agresszióval szemben a félsziget Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás alatt. A kijelentés rácáfol az orosz vezetés eddigi állításaira, Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov külügyminiszter többször is azt mondta, az ukrán hadsereg krími létesítményeit a helyi önvédelmi erők fegyveresei vették blokád alá.

Ismét az ukrán helyzetről tanácskoznak a V4-ek

Az ukrán helyzetről tanácskoznak ma a visegrádi országok külügyminiszterei Budapesten a német diplomácia vezetőjével. Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára kedden Berlinben jelentette be az eseményt. Az államtitkár akkor úgy fogalmazott: a V4-ek külügyminisztereinek találkozója azt jelzi, hogy a csoport fontos egyeztető fórummá válik Európa vezető hatalma számára is. Győri Enikő hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió egységesen és következetesen lépjen fel az ukrán válságban.

Az EP embargót vezetne be

Határozottan elítélte Moszkva erőszakos ukrajnai fellépését az Európai Parlament. A képviselők arra szólították fel Oroszországot, hogy vonják ki csapataikat az ukrán területekről, mert ez veszélyt jelent az Európai Unió biztonságára nézve. Azt is kifejezték, hogy a nemzetközi jogba és az ukrán alkotmányba ütközőnek tartják a vasárnapra tervezett népszavazást a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatolásáról. Az állásfoglalás tartalmazza, hogy nincs szükség a krími oroszok védelmére, mert nem érte őket semmilyen támadás.

Az Európai Parlament arra szólítja fel az unió vezetését, hogy amennyiben Krímet mégis elcsatolnák Ukrajnától, haladéktalanul vezessen be embargót az orosz fegyverekre és a kettős felhasználású technológiákra, továbbá vízumkorlátozásokat kell életbe léptetni és be kell fagyasztani az EU bankjaiban az oroszok bankszámláit, emellett lépéseket kell tenni az elsősorban az energiaszektorban tevékenykedő orosz társaságok és leányvállalataik ellen. Az európai parlamenti képviselők egyetértettek abban is, hogy az új ukrán kormánynak biztosítania kell az összes kisebbségi nyelv használatának védelmét.

Magyarországot súlyosan érintené

Súlyosan érintené Magyarországot egy esetleges ukrán gazdasági válság – mondta Martonyi János a nemzetbiztonsági és külügyi bizottság együttes ülésén. A külügyminiszter szerint ha az uniós szankciók életbe lépnek, hatással lesznek majd az uniós tagállamokra is.

Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke az ülés után megerősítette: a kárpátaljai magyarok biztonsági helyzete nem változott, továbbra sincsenek veszélyben.

Forrás: Hír TV