Katonai beavatkozásra készül az USA

Tovább nyomul előre Irakban az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet. A dzsihadisták elfoglaltak egy határátkelőt az iraki–szír határon. A szervezet egyik fő célja, hogy iszlám államot hozzanak létre Irak és Szíria területén.

Az elmúlt hetekben hatalmas területeket vontak ellenőrzésük alá a szunnita csoport tagjai. Az arab állam második legnagyobb városába, Moszulba a hadseregtől zsákmányolt járművekkel vonultak be győzelmüket ünnepelve. Csütörtökre pedig 60 kilométerre megközelítették a fővárost, Bagdadot. A szunnita lázadók sikeréhez az is hozzájárult, hogy az iraki hadseregben sok szunnita nem támogatja a síita vezetésű központi kormányt. Az iraki hadsereg egyelőre tehetetlen: a Tikrik közelében lévő katonai bázisról fejre tett kézzel vonultnak a foglyul ejtett katonák civil ruhában.

A Londonban tárgyaló iraki külügyminiszter cáfolta, hogy a síita kormány máris vereséget szenvedett volna velük szemben. „Nem, az iraki hadsereg újraszervezi magát, és visszaveri az al-Kaida és az Iraki és Levantei Iszlám Állam fegyvereseit. Előrelépés is történt, Bagdadtól északra visszavertük őket. Biztos vagyok benne, hogy az iraki erők és a vezetők közösen meg tudják akadályozni, hogy ezek a fegyveresek saját államot alapítsanak Nyugat-Irakban és Kelet-Szíriában” – mondta Hosjar Zebari.

Aggódva figyeli az eseményeket az Egyesült Államok, amely 2003–2011 között megszállva tartotta Irakot. A hadműveleteket, mint azóta kiderült, hamisított dokumentumok alapján indították meg az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolására, és Szaddám Huszein iraki diktátor megbuktatása érdekében. Az amerikai csapatok kivonulása óta ez a legsúlyosabb helyzet az országban, ezért az újabb légicsapások lehetőségét sem zárta ki a 2009-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Barack Obama elnök. „Konzultálunk az iraki kormánnyal. Az elmúlt évben támogattuk őket az északnyugati területeken, és az iraki–szíriai határ mentén is. Ez katonai felszereléseket, hírszerzési segítséget jelent. De amit az elmúlt napokban látunk, az jelzi, hogy Iraknak nagyobb segítségre lesz szüksége tőlünk és a nemzetközi közösségtől. Kormányom folyamatosan keresi a leghatékonyabb támogatás módját. Semmilyen eszközt nem zárnék ki, mert az az érdekünk, hogy ezek a dzsihadisták ne tudják tartósan megvetni a lábukat Irakban vagy Szíriában” – mondta Barack Obama.

Az amerikai külügyminisztérium és több cég, köztük a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó vállalat is jelezte, a segítség megérkezéséig biztonsági okokból megkezdték alkalmazottaik kimenekítését az arab ország északi részéből.

Drágulhat az olaj

Az iraki harcok miatt akár ötödével is emelkedhet az olaj világpiaci ára.  A fegyveres összecsapások hírére a Brent hordónkénti ára 2008-as csúcsán jár, 112 dollárba kerül. Az elemzők nem zárják ki, hogyha a harcok átterjednek az ország déli, olajtermelő vidékére, akkor a kőolaj hordónkénti ára a 120 dollárt is elérheti majd. Ez a hazai kutakon is változást jelenthet. Szakértők arra számítanak, hogy a benzin- és gázolajárak a jelenlegi 416-418 forintról 20 forintos drágulással számolva 436-438 forintig is emelkedhetnek.

Forrás: Hír TV