Három halott az orosz–ukrán összecsapásban

Vasrúddal verekedtek a tüntetők Doneckben az oroszbarát és a Kijev-párti tüntetők összecsapásában. A tömegverekedésnek nemcsak sérültjei, hanem halálos áldozatai is voltak.

Az oroszbarát tábor tagjai kezdetben csak tojásokkal, petárdákkal és füstgránátokkal dobálták meg az ország egysége mellett kiálló tüntetőket, a tüntetés viszont később elfajult. A Putyint éltető tüntetők a krími helyzethez hasonlóan itt is azt követelik, hogy írjanak ki népszavazást a Doneck elszakadásáról. A vasárnapra meghirdetett referendum előtt a Krím félszigeten továbbra is feszült a helyzet. A helyi orosz kisebbség úgynevezett önkéntes önvédelmi egységeket hozott létre, hogy átvegyék a térség ellenőrzését az ukrán rendőröktől. „Lezártuk a fegyveres alakulatok laktanyáinak bejáratát, nehogy a fegyverek illetéktelen kezekbe kerüljenek. Szeretnénk fenntartani a rendet, és megakadályozni, hogy a kijevihez hasonló események történjenek” – mondta a Krími Orosz Önvédelmi Alakulat tagja.

Az ukrán miniszterelnök még mindig abban bízik, hogy a válság békés eszközökkel megoldható, és ebben a Biztonsági Tanács is segít. Arszenyij Jacenyuk közölte, hogy kitartanak Ukrajna függetlensége mellett, és a Krím félsziget is hazája része marad. „Hazámat katonai agresszió érte egy szomszédos ország részéről, amely a BT öt állandó tagállamának egyike. Ez az agresszió alaptalan, és semmi sem adott rá okot. Abszolút elfogadhatatlan a 21. században, hogy a konfliktusokat tankokkal, tüzérségekkel és katonai bevonulással oldják meg. Oroszország több Ukrajnával aláírt szerződést is megsértett” – szögezte le Arszenyij Jacenyuk. Továbbá felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből.

Lavrov találkozott Kerryvel

Moszkva viszont továbbra is azt állítja: joga van megvédeni a krími oroszokat a szerinte szélsőséges új kijevi vezetéstől. Ezt az álláspontot képviseli az orosz külügyminiszter is Londonban, ahol amerikai kollégájával találkozott. Washington Oroszországgal szemben úgy látja: az orosz megszállás sérti a nemzetközi jogot, csakúgy, mint a vasárnapi népszavazás a félsziget elszakadásáról.

Az amerikai külügyminiszter korábban figyelmeztette a moszkvai vezetést: ha a vasárnapi referendum után lépéseket tesz a Krím félsziget bekebelezésére, az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetőintézkedéseket fog bevezetni Oroszországgal szemben. Hogy Amerika pontosan milyen szankciókra készül, arról nem beszélt, de az unió már összeállította azt a több mint százhúsz orosz tisztviselő nevét tartalmazó listát, akiknek befagyaszthatják a számláit.

Oroszország nem tervez katonai akciót Kelet-Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter londoni tárgyalása után. Szergej Lavrov azt mondta: amerikai kollégája nem fenyegette meg Moszkvát szankciókkal, de a nézeteltérések továbbra is megmaradtak Oroszország és a nyugati országok között. Lavrov szerint kormánya tiszteletben fogja tartani a krími népszavazás eredményét, amely azt mondja majd ki, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz tartozzon-e.

Ugyanúgy, ahogy a V4-ek

Magyarország ugyanúgy viszonyul Oroszországhoz, ahogy a visegrádi négyek csoportja viszonyul hozzá. Ezt Martonyi János jelentette ki Krakkóban, a Jagelló Egyetemen tartott előadásában egy újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: Magyarország nem szállít Oroszországnak fegyvereket, és nem fektetett be ott több száz milliárd dollárt. A paksi bővítésről, amelyet egy orosz konszern végez majd el, kifejtette: a megállapodást még a krími válság kirobbanása előtt írták alá. Martonyi János pénteken érkezett Krakkóba, hogy újranyissa Magyarország 2009-ben bezárt főkonzulátusát.

Tiszteletben kell tartani a területi integritást

Tiszteletben kell tartani Ukrajna területi integritását és szuverenitását – mondta Hende Csaba, a visegrádi országok honvédelmi minisztereinek tanácskozásán. Bár a kétnapos magyarországi találkozójukon a tárcavezetők nem fogadtak el közös nyilatkozatot, a cseh, a lengyel és a szlovák miniszter is aggodalmának adott hangot az ukrajnai helyzet miatt. A szorosabb együttműködés érdekében a honvédelmi miniszterek három megállapodást is aláírtak. 2016-ra közös harccsoportot állítanak fel, a négy ország védelmi terveit és katonai beszerzéseit pedig összehangolják.

Forrás: Hír TV