Életfogytiglant kaptak a romagyilkosságok vádlottjai
2013. augusztus 6., kedd 15:05, frissítve: kedd 17:00
A négy férfi 2008 és 2009 között kilenc településen támadott meg fegyverekkel és Molotov koktélokkal cigány embereket. Hat embert öltek meg, az egyik áldozat egy ötéves kisfiú volt. A támadássorozatban öten súlyosan megsebesültek. A korábban felállított parlamenti vizsgálóbizottság szerint az ügyben a titkosszolgálatok is hibáztak: az is kiderült, hogy az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta az NBH, de ezt 2008 elején, éppen amikor fegyvereket kezdett vásárolni, leállították. K. Árpád és K. István, illetve P. Zsolt kilenc támadásban, míg negyedik társuk, Cs. István a két utolsó támadásban vett részt.
„Ezért a törvényszék őt halmazati büntetésül, mint bűnszervezetben elkövetőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől való eltiltásra ítéli. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A törvényszék a vádlott előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott fegyházbüntetésbe beszámítja” – mondta Miszori László, a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető bírója.
A Hír TV helyszíni tudósítójának beszámolója szerint: a vádlottak nyugodtan és magabiztosan érkeztek a tárgyalóterembe, az ítéletet pedig mindannyian rezzenéstelen arccal fogadták. Az áldozatok hozzátartozói a döntést némán vették tudomásul a tárgyalóteremben, viszont amikor a szünetben kijöttek ide a folyosóra, azt mondták, hogy az első- a másod- és a harmadrendű vádlottra kiszabott büntetéssel valóban elégedettek, a negyedrendű vádlottra kiszabott börtönbüntetést viszont keveslik. Miszori László tanácsvezető bíró előre közölte a tárgyalóteremben, hogy hosszú indoklásra kell számítani, elsőként a vádlottak személyi körülményeit ismertette. Kiemelte, hogy a vádlottak mindannyian rasszisták és nyíltan hangoztatták cigányellenességüket. A tanácsvezető bíró azt mondta, hogy a támadássorozat ötlete az elsőrendű vádlotté volt, K. Árpád ugyanis elégedetlen volt az igazságszolgáltatás működésével a cigányság által elkövetett bűncselekmények ügyében. Ezért eldöntötte, fegyverrel, fegyverekkel kell majd rendet teremteni, ebben kérte a testvére segítségét, és ehhez csatlakozott ehhez az ötletet, a másod, a harmad és a negyedrendű vádlott is. A tervüket hosszasan előkészítették, ezt is részletezte a bíró az indoklásban, feltérképezték a helyszíneket, kimentek a helyszínekre, illetve az interneten is térképeket készítettek és az interneten is megtervezték az útvonalat, valamint beszereztek olyan eszközöket, amik segítségükre voltak a tervük megvalósításában, például éjjellátó készüléket.
A védelem nem erre készült
Az ítélet indoklása még mindig tart a Budapest Környéki Törvényszéken. A K. testvérpár ezt nem akarta végighallgatni, ezért a bíró engedélyezte nekik, hogy kivezessék őket. K. Árpád és védője fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. „A védelem nem erre számított, nem erre készült. Van ebben az ítéletben egy-két meglepő dolog számomra, például az, hogy a menekülttábor vonatkozásában is a törvényszék azt állapította meg, hogy védencem emberölés kísérletét valósította meg, nem a foglalkozás körében elkövetett szándélkos veszélyeztetést. Illetve ami számomra nóvum még, hogy a vádirat szerint több ember életét veszélyeztetve követték el a cselekményt a vádlottak, ehhez képest a törvényszék ezt a minősítést nem emelte be, hanem azt mondta, hogy különös kegyetlenséggel követték el ezt a cselekménysorozatot” – nyilatkozta Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott védője.
Keveslik a ítéletet
A romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozói az életfogytiglani büntetésekkel egyetértenek, Cs. István 13 éves fegyházbüntetését viszont kevésnek tartják. „A negyedrendű vádlottnak is azt kellett volna kapnia, mivel hogy hiába sofőr volt de neki tudni kellett mindent, sőt a sofőrnek kellett a legtöbbet tudni, hogy hol tegye ki őket, hogy hol kövessék el, ő vitte őket, ő hozta őket, úgyhogy ő is megérdemelné az életfogytiglant” – mondta a a Tiszalökön megölt Kóka Jenő veje.
Cs. István fegyházbüntetését keveselték és a rasszista indíték kimondását hiányolták a Budapest környéki törvényszék előtt tüntetők is. Romák és magukat antifasisztáknak nevezők demonstrálnak az ítélethirdetés után az épület előtt. A törvényszék előtt várakoztak az ítélethirdetésre olyanok is, akik az elítéltek barátjának, szimpatizánsának mondták magukat. Ők az ítélethirdetés után sietve távoztak.
A tüntetésen a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért elnevezésű szervezet vezetője a felbujtók feltárását hiányolta. Szerinte az ügyészségnek ezt is vizsgálnia kellett volna. Emlékeztetett arra is, hogy a korábban felállított parlamenti vizsgálóbizottság szerint az ügyben a titkosszolgálatok is hibáztak: kiderült, hogy az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta az NBH, de ezt 2008 elején, éppen amikor fegyvereket kezdett vásárolni, leállították. Cs. István pedig korábban jelentett a katonai biztonsági hivatalnak. „Azt gondolom, hogy nem a bíróságra tartozik e pillanatban, de a tekintetben igenis, hogy a bíróság nem foglalkozott érdemben a felbujtókkal, a finanszírozókkal és emellett lényeges kérdés, az állami, politikai felelősség” – jelentette ki Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért vezetője.
Balog Zoltán: Senki sem menekülhet a törvény szigora elől
A romagyilkosságok ügyében született elsőfokú ítélet azt erősíti, hogy Magyarországon a rasszista bűncselekmények elkövetői közül senki sem menekülhet meg a törvény szigora elől, a különösen kegyetlen gyilkosok méltóképp megbűnhődnek tetteikért. Ez áll az emberi erőforrások miniszterének ítélethirdetés után kiadott közleményében. Balog Zoltán hangsúlyozza: bízik benne, hogy az ítéletet másodfokon is megerősítik és így mindenki megérti majd, hogy az áldozatok mellett kell kiállni, mert ez nem többség vagy kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése
Öt éve követték el az első gyilkosságot
A romagyilkosságok ügyében 5 évvel az első támadás után hirdettek ítéletet. A 4 elítélt férfit a rendőrség 2009 augusztusában fogta el, a vádiratot több mint egy évvel később nyújtotta be ellenük a Pest Megyei Főügyészség. A büntetőper 2011 márciusától tartott mostanáig.
A vádirat szerint K Árpád, K István és P Zsolt alkalmatlannak tartotta a magyar igazságszolgáltatást a cigányok által elkövetett bűncselekmények megfékezésére. A három férfi ezért döntött az önbíráskodás mellett. Fegyvereket egy besenyszögi vadásztól raboltak, 2008 tavaszán. Negyedik társuk ekkor még nem volt velük, ő csak a tatárszentgyörgyi gyilkosság után csatlakozott a bandához.
A romák elleni első bűncselekményt Galgagyörkön követték el 2008 júliusában. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott az is, hogy egy hónappal korábban a Magyar Gárdától kért segítséget egy galgagyörki család, amelyet állítólag rendszeresen fenyegettek a cigányok. A következő állomás Piricse, majd Nyíradony, Tarnabod, Nagycsécs, Alsózsolca, Tatárszentgyörgy és Tiszalök volt. A banda Kislétán csapott le utoljára 2009 augusztusában. Három héttel később a kommandósok elfogták a négy férfit. Bukásukat a támadások helyszínén használt mobiltelefonok okozták. A készülékek mozgása vezette el a nyomozókat ahhoz a debreceni bárhoz, ahol dolgoztak és ahol mind a négyüket őrizetbe vették.
A halálbrigád a Borsod megyei Nagycsécsen ölt először 2008 novemberében. A kettős gyilkosság a hatóságok szerint fordulópontot jelentett. A vádirat szerint a nagycsécsi eset sajtóvisszhangjában a támadók igazolva látták elképzelésüket, hogy az erőszak hatékony eszköz a magyarországi cigányság megfélemlítésére. A 4 férfi 2008 és 2009 között 6 embert ölt meg - köztük egy gyermeket: Tatárszentgyörgyön Molotov koktélt dobtak egy házra, a lángok elől az udvarra menekülő férfit és karjában lévő kisfiát lőtték agyon. A támadássorozatban 5-en sebesültek meg súlyosan.
Tekintse meg az ítélethirdetést!
Forrás: Hír TV
