Budaházy György első fokon terrorista

2007 decemberében csuklyások verték véresre Csintalan Sándort, a Hír TV akkori műsorvezetőjét. A volt szocialista politikus a 2006-os utcai zavargások idején köztörvényes bűnözőnek és provokátornak nevezte Budaházy Györgyöt, akit a szélsőjobboldalon a nemzeti ellenállás ikonjaként tiszteltek.

Néhány nappal később rálőttek Hiller István akkori oktatási miniszter házára, és Molotov-koktélt dobtak egy másik akkori miniszter, Kóka János épülő budai villájára. A sorozat 2008 februárjában folytatódott, amikor szocialista parlamenti képviselők házaira repültek benzines gyújtópalackok. A nyomozást a rendőrségtől átvette a Központi Nyomozó Főügyészség.

Valamennyi támadást a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregként emlegető szervezet vállalta magára. A csoportot Budaházy György hozta létre és irányította az ügyészség szerint. Mintául az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA szolgált. A hatóságok egy évvel később, 2009 tavaszán számolták fel a terrorsejtet, amely akkor már focilabdába rejtett bombát robbantott volna egy szocialista képviselő házánál.

Budaházy Györgyék ellen titokban rögzített, leleplező hangfelvételek szolgáltak bizonyítékként egyebek mellett. Gyermekkori barátjának vallotta be a csoport egyik tagja, hogy ők állnak a politikai indíttatású támadások, merényletek mögött.

– Mi vagyunk a Magyarok Nyilai.
– Az mi?
– Mi verettük meg a Csintalant, mi dobáltuk a Molotovokat az országgyűlési képviselőkre, mi robbantottunk a Szilvásynál, én lőttem a Hiller házára. Mit akarsz még? – hallható az egyik felvételen.

Az ügyészség 17 embert állított bíróság elé, közülük 16-an követtek el terrorcselekményt a vád szerint  bűnszervezetben. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék valamennyi vádlottat bűnösnek találta.

A bíróság elsőfokú ítéletében tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte Budaházy Györgyöt.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

„Budaházy György elsőrendű vádlott bűnös. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi 4. törvény 261. szakasz 1. bekezdés H és B pontjába ütköző terrorcselekmény bűntettében mint társtettes, az 1978. évi 4. törvény 170. szakasz 3. bekezdésébe ütköző testi sértés bűntettében mint felbujtó 1978. évi 4. törvény 174. szakaszába ütköző kényszerítés bűntettében mint felbujtó. Ezért a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül mint bűnszervezetben elkövetőt, 13 évi fegyházbüntetésre és 10 évig közügyektől eltiltásra ítéli. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható” – fogalmazott Kenéz Andrea, a Fővárosi Törvényszék bírója a keddi tárgyaláson.

A bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy szerinte a terrorizmusnak többféle formája van. Hozzátette, hogy 2007-ben mást jelentett a terror, mint 2016-ban.

Hangzavar, kiürítés, gyurcsányozás

A bírónak ki kellett üríttetnie a tárgyalótermet, amikor az ügyész bejelentette, hogy súlyosításért fellebbez. A hallgatóság soraiból többen kiabálni kezdtek, és Gyurcsány Ferenc felelősségre vonását követelték. Majd – ahogy a korábbi tárgyalásokon is tették – elénekelték a magyar, illetve a Székely himnuszt.

„Állítólag a népé a hatalom, és ez, amit itt most hallottunk a mai nap során, ennek semmi köze ahhoz, hogy a népé a hatalom. Itt párthatalom van, és önöknek diktáltak. Arról nem is beszélve, hogy az ügyész úrnak nem most kellene ilyen keménynek lenni, hanem amikor a tömegbe lövető Gyurcsányt nem tudták felelősségre vonni, akkor kellett volna” – hangzott a hallgatóság soraiból.

A rendőrök távozásra szólítják fel a hallgatóságot rendbontás miatt.

Fotó: MTI/Mohai Balázs