Orbán: Ezért vált Magyarország a legvidámabb barakká

Felemás mérleget vont a rendszerváltozásról a miniszterelnök a páneurópai piknik 25. évfordulóján rendezett beszélgetésen Sopronban. Orbán Viktor szerint az alapvető szabadságjogok helyzete javult, de maradt a magas államadósság, a munkanélküliség, a közvagyon és a közrend területén pedig rosszabb lett a helyzet. Személyes tapasztalatait felidézve beszélt arról, hogy szerinte a kommunizmus kiszolgáltatottságának érzését nem lehet elmagyarázni az utókornak. A kormányfő úgy látja: a kádári diktatúra idején azért lett Magyarország a legvidámabb barakk, mert az 1956-os forradalomban a kommunisták megtapasztalták, hogy ők is áldozattá válhatnak.

– Az igazi kérdés az volt, és ez adja ennek a pikniknek a jelentőségét, mert ez egy nemzetközi világrendből következett ez a kommunista hatalom Magyarországon, hogy a nemzetközi viszonyok meg fognak-e változni. Az, hogy belül már Lengyelországban, Magyarországon készen állnak az emberek, több százezer ember, hogy tegyen a szabadságért, ebből még nem következett, hogy a nemzetközi viszonyok ehhez igazodni fognak, és lehet értelmesen tenni a szabadságért. És a nemzetközi viszonyok kulcskérdése pedig a német egység kérdése volt. Hogy külön lehet-e tartani a jövőben, az elkövetkező évtizedekben Németországot, szabad-e két részben, lehet-e két részbe vágva tartani. Ennek a pikniknek, talán anélkül, hogy az emberek, akik ebben részt vettek, tudták volna ennek a jelentőségét, az igazi súlyát az adja, hogy itt kezdődött meg a nemzetközi viszonyoknak egy olyan megváltozása, ami teret nyitott egyébként a nemzetállamokon belül szerveződő szabadságharcosoknak, ellenállóknak, szervezkedőknek, Lengyelországtól Prágán keresztül Magyarországig – fogalmazott Orbán Viktor.

Előzőleg, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján az alapítvány kuratóriumi elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: a szabadság és a demokrácia nem egyenlő a társadalmi igazságossággal, Európát máig szociális vasfüggöny szabdalja szét.

– Mondjuk ki, a diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség. A döntést, hogy mi Jalta egyik oldalán fogunk élni, az osztrák barátaink, meg a franciák, meg az olaszok meg a másik oldalán, ezt a döntést nem mi hoztuk. Erre nem volt kétharmados döntés Magyarországon, ezt a döntést mások hozták meg a fejünk fölött, hogy nem élhetünk szabadságban. Amikor mi dönthettünk szabadon, akkor mindig a szabadság mellett döntöttük, 1990-ben és 2010-ben is, meg egyébként a választásainkon – fogalmazott Balog Zoltán.

Megköszönte Magyarországnak a 25 évvel ezelőtti segítségnyújtását a Bundestag konzervatív párti elnöke. Johannes Singhammer szerint a páneurópai piknikre emlékezve a nagylelkűséget ünnepeljük. „Helmuth Kohl feltette azt a kérdést néhány nappal később, hogy mit várt Németh Miklós a németektől. Azt mondta, semmit. Magyarország nem árul embert. Ez a nagyvonalú emberség, Németországot mindig is hála fogja kötelezni Magyarországgal szemben. Most a nagylelkűség 25. évfordulóját ünnepeljük. Amikor a nagylelkűség a segítőkészséggel párosult, soha nem felejtjük ezt el” – fogalmazott Johannes Singhammer.

Forrás: Hír TV