Bajnai politikai megjegyzéseket tett az Orbán-kormányra

Nem engedte meg a Szolnoki Törvényszék az ügyésznek és a másodrendű vádlottnak sem, hogy a sukorói telekcsere részleteiről kérdezze a tanúként meghallgatott Bajnai Gordont. A vádhatóság képviselője egy jogi szakvéleményről faggatta volna a volt miniszterelnököt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori értékesítési igazgatója pedig a Bajnai-kormány által indított polgári perről. Bajnai Gordon a tárgyalóteremben burkoltan, a bíróság folyosóján viszont már nyíltan tett politikai megjegyzéseket az Orbán-kabinetre.

A volt miniszterelnök nem adott interjút a tanúmeghallgatás előtt, csak biccentett az újságíróknak és a fotósoknak.

A Velencei-tó partjára megálmodott kaszinóvárossal a Gyurcsány-kormány a legmagasabb szinten foglalkozott. 2008 májusában maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogadta a parlamentben az amerikai-izraeli befektetőket. A megbeszélésen Bajnai Gordon is részt vett, gazdasági miniszterként ő tartotta a kapcsolatot a beruházókkal. Az ügyész rá is kérdezett arra, hogy mi hangzott el a szűk körű egyeztetésen. „Ezek protokolláris találkozók voltak, amelyek célja volt kifejezni a befektető irányába, hogy a kormány örül annak, hogy ha Magyarországra akarnak jönni, támogatja ebbéli szándékukat” – fogalmazott Bajnai Gordon.

A vád képviselője a telekcseréről is faggatta volna a volt kormányfőt, s átadott a bírónak egy olyan jogi szakvéleményt, amelyet a Bajnai-kormány rendelt meg egy ügyvédtől. Bár a dokumentum a nyomozati iratok között is szerepel, a bíró nem hagyta, hogy az ügyész kérdezze a tanút. „Jogi véleménycsere útján történő tulajdonszerzés problémái, ezzel kapcsolatosan nem engedélyezem a kérdésfeltevést, ügyész úr” – mondta Sólyomváriné Csendes Mária. A bíró arra hivatkozott, hogy a vádirat 2008. június 30-ával zárul, a jogi szakvélemény pedig egy évvel későbbi. Az ügyész érvelni próbált, de a bíró hajthatatlan maradt.

Bajnai Gordont a másodrendű vádlott, Császy Zsolt sem kérdezhette a telekcseréről. Ő volt a szerződés ellenjegyzője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő értékesítési igazgatójaként. Arra lett volna kíváncsi, hogy a Bajnai-kabinet miért kérte a bíróságtól a telekcsere értékarányosságának megállapítását.

Az alig egy órás tanúmeghallgatás után Bajnai Gordon a bíróság folyosóján bírálta nyíltan a kormányt. „Sukoró annak a szimbóluma, hogy hogyan próbálják a jogot és a politikát összekeverni, hogyan próbálnak koncepciós eljárásokkal megfélemlíteni, ellehetetleníteni politikai szereplőket. Ez történt Gyurcsány Ferenc esetében. Világosan kifejtettem sokszor a szolidaritásomat ebben az ügyben vele kapcsolatban, és ez történt Sukoró ügyében általában, amikor Magyarország egy sok ezer munkahelyet teremtő, milliárd dollárt maghaladó beruházást veszített el” – mondta az Együtt–PM Szövetség vezetője.

Az ügyészség szerint a vagyonkezelő az amerikai-izraeli befektetők telkeit felül-, az állam tulajdonában lévő sukorói területet alulbecsültette. Ha a telekcsere megvalósul, a magyar államot csaknem 1,3 milliárd forint vagyonvesztés érte volna – áll a vádiratban.

Forrás: Hír TV