2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Célpont

Következik:

Híradó 19:00

Az Országgyűlés elfogadta az adótörvényeket

2014. november 18., kedd 17:30, frissítve: kedd 21:20

Megszavazta a parlament a jövő évi adótörvényeket. A dohányipart megsarcolják, a reklámadó felső kulcsát pedig emelik.

Többet csengetnek az államkasszába az üzletláncok és a dohánycégek 2015-től. A kormánypárti képviselők rábólintottak az Országgyűlésben a jövő évi adóváltozásokra. Különadót vetnek ki a dohányiparra is, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésének a legnagyobb árbevételű hipermarketek lesznek a legnagyobb vesztesei.

A reklámadó felső adókulcsának emelése a kormánnyal a korábbinál kritikusabb RTL Klubot sújtja elsősorban. A szeszes italok többségét a népegészségügyi termékadó, a művirágot, a kozmetikai termékeket és az irodai papírt pedig a környezetvédelmi termékdíj drágíthatja meg.

Szocialista bojkott

A magyar családokat szegényebbé teszik a jövő évi adóváltozások a Gyurcsány-párt szerint. „Nő az alkoholok, a dohány, a reklámadó mértéke és mindaz itt marad, amit korábban kivezetni akartak, a bankadó, a telekomadó, ez mind itt marad nekünk” – részletezte Varju László, a DK elnökségi tagja.

A szocialista képviselők a parlamenti szavazáson nem vettek részt. A pártelnök sajtótájékoztatóján viszont megjelentek, és felsorakoztak Tóbiás József mögött, aki brutális adóemelésről beszélt.

„2015-ben nem 5 millió dolgozó ember jövedelemviszonyait, hanem 5 millió létminimum környékén élő ember jövedelemviszonyait határozza meg a 2015-ös költségvetés. Világosan látszik, hogy meghátrált a kormány a cafeteria ügyében, köszönhetően a szakszervezetek és a frakció szakpolitikusainak közös munkájának, bár úgy viselkedik, mint ahogy mindenben: úgy döntött, hogy marad a 2014-es cafeteriarendszer, ámde mégis a terheit 37 százalékról 52 százalékra növelik” – fejtette ki.

A Jobbiknak a reklámadó fáj

A jobboldali ellenzéknek a reklámadó felső sávjának emelése fáj, az intézkedés fő vesztese a kormányzattal a korábbinál kritikusabb RTL Klub.

„Látható, hogy csak az maradhat hosszú távon jelentős szereplőként meg a médiapiacon, aki a kormánnyal jó kapcsolatot ápol. Akinek nincsenek ilyen jó kapcsolatai a kormánnyal, ne adj Isten, szemben áll vele, ott személyre szabott jogszabályalkotás keretei között olyan extra terhekkel sújtják a tevékenységét, amely ellehetetleníti azt, hogy ő a jövőben profitközpontú gazdasági tevékenységet tudjon folytatni” – mondta el Volner János, a Jobbik alelnöke.

Kiterjesztették a fordított áfát

A kormánypártok egy módosító indítvánnyal a munkaerő-kölcsönzőkre és az iskolaszövetkezetekre is kiterjesztették a fordított áfát a piac kifehérítésére.

„Egy olyan javaslatot fogadtunk el, ami fordított áfát tesz lehetővé a munkaerő-közvetítőknél és az iskolaszövetkezeteknél. Az a véleményünk, hogy durván 30-35 milliárdnyi áfa az, ami nem folyik be, mert a munkaerő-kölcsönzők és a munkaerő-közvetítők közül néhányan ezt megkerülik” – fejtette ki Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

A fordított adózásnál a szolgáltatást nyújtó cég – jelen esetben a munkaerő-kölcsönző vagy az iskolaszövetkezet – áfa nélkül állítja ki a számlát. A forgalmi adót a vevőnek kell majd bevallania és befizetnie.

 

Vétójog a főpolgármesternek

Megszavazta a parlament a főpolgármester vétójogát is. Személyi és intézményi kérdésekről csak a főpolgármester javaslatára dönthet a Fővárosi Közgyűlés, a testület feloszlatását pedig négyötödös többséghez kötötték.

Változik a büntetés-végrehajtási kódex

Az Országgyűlés több ponton is módosította a büntetés-végrehajtási kódexet. Az igazságügyi tárca államtitkára emlékeztetett: a lépésre azért volt szükség, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, arra hivatkozva, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés megvonja a reményhez, illetve az ítélet felülvizsgálatához való jogot. Ezután 40 év letöltött büntetést követően hivatalból kell kegyelmi eljárást indítani.

– Az első ilyen eljárásokra csak 25 év múlva számíthatunk, hiszen a 2000-es évek elejétől hozták a bírák az első tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéseket, tehát körülbelül 14-15 év telt el azokból a büntetésekből, 25 év múlva lehet először felülvizsgálni az ilyen ítéleteket – közölte Répássy Róbert parlamenti államtitkár.

A parlament megszavazta azt is, hogy a végrehajtói kamara mellé miniszteri biztos kerül, aki 2015 végéig töltheti be posztját.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!