2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Híradó 15:00

Az IMF-védőháló nem von teljes burkot az ország köré

2012. december 9., vasárnap 18:46, frissítve: kedd 17:45

Átvezette az egyensúlyjavító intézkedéseket a kormány a jövő évi költségvetés tervezetén a hétfői zárószavazás előtt. A növekedés kisebb, a hiány magasabb a tervezettnél, a tartalékok pedig megnégyszereződtek. Az ellenzék gazdaságpolitikai fordulatot sürget.

A zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter 100 oldalas módosító javaslatot nyújtott be a jövő évi költségvetés tervezetéhez. Az indítvány tartalmazza az ősszel elfogadott kiigazításokat, és módosítja a növekedési előrejelzést. A kormány eredetileg a GDP 1,6 százalékos bővülésével számolt 2013-ban. Ma már 1 százalék alatti növekedést vár az elhúzódó válság miatt. Ezért a hiánycélt a minisztérium felfelé módosította, de a deficit még így is 3 százalék alatt marad.

A szocialisták elfogadhatatlannak tartják a jövő évi büdzsét, ezért módosító indítványt sem nyújtanak be.

– Alapkritérium, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon. Az MSZP problémája az, hogy nem a gazdasági növekedés révén teljesül, hanem a különadók és megszorítások révén. Ezzel olyan negatív spirálba kergeti Magyarországot amiből jövőre sem látszik kilépés – jelentette ki Józsa István frakcióvezető-helyettes.

A szintén ellenzéki LMP a bankadót és a jövedelmező ágazatok különadóit megtartaná. Az egykulcsos személyi jövedelemadót viszont eltörölné, háromkulcsos rendszert vezetne be, a legmagasabb adókulcs 45 százalék lenne.

– Igen, lesz, akinek a zsebéből ez többet vesz ki, azoknak a keveseknek a zsebéből vesz többet ki, akik egyébként az elmúlt két évben jobban jártak az egykulcsos adórendszerrel – mondta az LMP frakcióvezetője, Schiffer András.

Az ellenzéki pártok szerint az IMF-megállapodás segítené a gazdasági növekedést.

– Ez már egy reális számokat tartalmazó költségvetés, amelyben vannak tartalékok is. A valutaalapos védőháló nem von teljes burkot az ország köré. 2008-ban, mikor megkötöttük a megállapodást, utána még 3 százalékkal kellett emelni a kamatszintet, hogy az árfolyamot stabilizálni tudjuk, sőt 2009 tavaszán egy újabb jelentős kamatgyengülés következett be – nyilatkozta a Hír TV-nek Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.

A költségvetési tartalék összegét a kormány 100 milliárdról 400 milliárd forintra emelte a parlamenti zárószavazás előtt. A tartalék összege így már bőven meghaladja a GDP 1 százalékát.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!