Ártatlannak vallotta magát Biszku Béla

A vádirat szerint a 92 éves volt belügyminiszter, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság tagjaként az 1956 december 6-i Nyugati téri, illetve a december 8-i salgótarjáni sortűz felbujtója volt. A két sortűzben csaknem 50 ember halt meg. Az ügyészség Biszkura korábban életfogytiglani szabadságvesztést kért. A volt belügyminiszter ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést, miután életbe lépett az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény. A tárgyaláson a bíró a vádlott korábbi, nyomozati vallomásait olvasta fel, amelyben az egykori pártvezető ártatlannak vallotta magát.

Biszku Béla azt mondta: „ismételten el kívánom mondani, hogy én a terhemre rótt bűncselekményt nem követtem el, ártatlan vagyok”.  A meghatalmazott védő azon kérdésére, hogy volt-e katona, Biszku Béla úgy válaszolt: „Nem voltam katona, 1949–51 között voltam emlékeim szerint titkár Kőbányán, itt vettem részt egy úgynevezett gyorstalpaló tanfolyamon, ahol tanítottak nekünk tereptant, illetve fegyverismeretet. Részt vettem gyakorlatokon mint néző.”

A tárgyaláson jobbikos politikusok és az ’56-os sortüzek túlélői is megjelentek. Biszku Béla nemcsak a tárgyalóteremben nem tett vallomást, hanem a bíróság folyosóján sem válaszol a kérdésekre. A volt kommunista belügyminiszter folyamatosan kísérője, illetve a készenléti rendőrség gyűrűjében közlekedik.

Mint ismert, Biszku Bélát Szilágyi György jelentette fel. A jobbikos képviselő szimbolikusnak tartja a jelenlegi tárgyalást, mert 24 évvel ezelőtt, azaz a rendszerváltás idején kellett volna felelősségre vonni a bűnösöket. Ugyanezt mondta az az asszony is, aki szintén részt vesz a tárgyaláson, őt 1956. október 25-én meglőtték. Azt mondta, hogy azt szeretné, ha elítélnék Biszku Bélát, de szerinte mivel már nagyon idős, ezért nem kellene börtönbe zárni. A tárgyaláson várhatóan Biszku Béla továbbra sem fog vallomást tenni, legalábbis ezt mondta védője, Magyar Gábor. Most a tárgyalás a történészszakértők véleményének felolvasásával folytatódik.

Az egykori belügyminiszter a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készített Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.

Forrás: Hír TV