A Ház előtt az alaptörvényhez kapcsolódó módosítások

A bírósági ügyek áthelyezése nem példa nélküli az Európai Unióban, Hollandiában 2004 óta bevett gyakorlat – közölte az igazságügyi államtitkár, amikor az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvényi változtatásokat ismertette a parlamentben. Répássy Róbert emlékeztetett, hogy Magyarországon 2011 óta van mód más bíróság kijelölésére, a mostani törvénymódosítás jogállami garanciákkal erősíti a szabályozást. Az államtitkár azt mondta: ügyáthelyezést a legfőbb ügyész, a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák elnökei indítványozhatnak, a döntést továbbra is az Országos Bírósági Hivatal elnöke hozza meg, de az Országos Bírói Tanács egyetértésével.

„Ezen túlmenően a javaslat mind az OBH elnökének határozata, mint az az alapján foganatosított intézkedés ellen jogorvoslatot biztosít, a javaslat biztosítja a kijelölésről szóló döntések teljes nyilvánosságát is – fogalmazott Répássy Róbert. – Bár a javaslatban még nem szerepel ez a kitétel, hadd említsem meg azt a hétfőn benyújtott módosító javaslatot is, amely szerint a bíróság kijelölésének intézménye nem lenne alkalmazható azokban az ügyekben, amelyekben az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül fel” – tette hozzá az igazságügyi államtitkár.

Az ellenzéki szocialisták vezérszónoka szerint a törvénymódosítás igazolja, hogy a kormányoldal valódi szándéka a politikai jellegű ügyek áthelyezése volt egyik bíróságról a másikra. „Konkretizálták most ebben a javaslatban az áthelyezendő vagy az áthelyezhető ügycsoportokat. És hadd fogalmazzak úgy, hogy ezzel kibújt a szög a zsákból” – fogalmazott Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő.

A törvénymódosítás kizárja az Országos Bírósági Hivatal kilenc évre kinevezett elnökének újraválasztását, a Kúria elnökének és a legfőbb ügyésznek pedig megadja azt a jogot arra, hogy utólagos normakontrollt kérjenek az Alkotmánybíróságtól.

Forrás: Hír TV