2024. 05. 03. Péntek Tímea, Irma napja
Jelenleg a TV-ben:

Európai Híradó

Következik:

Globál 04:20

Újraszabja viszonyát a kormány a bankszektorral

, ,

2015. február 10., kedd 19:02, frissítve: kedd 19:18

Kiegyezett a bankszektorral a kormány, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodásban újraszabja viszonyát a pénzintézetekkel. Az egyezmény része a bankadó fokozatos csökkentése is, de a kormány arra is kötelezettséget vállalt, hogy a magyar állam nem törekszik arra, hogy többségi tulajdont szerezzen az ágazatban, meglévő részesedéseit pedig három éven belül magánkézbe adja.

„Eljött a pillanat, amikor megpróbálhattunk egy új kezdetet nyitni az európai bankszektorral való együttműködésünkben” – Hétfőn kötött átfogó megállapodást a magyar miniszterelnök az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével. Az egyezmény része az átmenetinek szánt, európai összehasonlításban magas bankadó csökkentése 2016-tól.

Jelenleg a bankadót a 2009-es mérlegfőösszegre vetik ki, a közteher mértéke 0,53 százalék. A tervek szerint az adóalap a 2014-es mérlegfőösszeg lesz, az adókulcs pedig jövőre 0,31 százalékra csökken, 2017-ben pedig tovább mérséklődik. A bankadó csökkentése és a hitelezés élénkülése nélkül nem várható érdemi gazdasági növekedés 2016-tól – ismerte el az illetékes államtitkár.

„Most kezdünk, azt gondolom, egy olyan stádiumba, szakaszba lépni a gazdaság fejlődését illetően, amikor a banki hitelezés nélkül már nagyon nehéz lenne fönntartani azokat a szép eredményeket, amiket akár tavalyelőtt, akár tavalyi évben láttunk az ipar és a szolgáltató szektor teljesítményében. Ezért mondom azt, bár az eddigi válságkezelési megoldások talán szokatlanok voltak, az biztos, hogy sikeresen talpra állították a gazdaságot, beindították a növekedést, de az, hogy ez tartós maradjon, ahhoz most már szükség van banki hitelezésre” – közölte Orbán Gábor, az NGM adóügyi államtitkára.

Az Együtt kételkedik

2016-ban 60 milliárddal, 2017-ben pedig további 22 milliárd forinttal csökken a bankok fizetnivalója. Az ellenzéki Együtt kételkedik abban, hogy a kieső összeget pótolják a gazdasági növekedésnek köszönhető többletbevételek. „Lesz-e akkora addicionális ereje, hogy betömje ezt a hatvanmilliárdos lyukat, ugye, ez azt jelenti, hogy most így fejben számolok, hogy az körülbelül olyan 130 milliárddal nagyobb GDP kell, az körülbelül 0,4 százaléka a magyar GDP-nek, hogy ez addicionálisan okoz-e 0,4 százalékos hatást, én azért ebben nem vagyok biztos, én azt gondolom, hogy szükség lehet valami új, tehát egy olyan költségvetési átalakítás legyen, hogy addicionális bevétel legyen, vagy pedig a kiadási oldal átsrukturálása” – nyilatkozta Pápa Levente, az Együtt elnökségi tagja.

A Portfólió.hu elemzője szerint a bankadó csökkentése egyenlő az unortodox gazdaságpolitika kudarcának beismerésével. „A bankadónak a csökkentése, az a bankok tőkehelyzetének a javulásán keresztül segítheti elő a hitelezést, ugyanakkor nem egyenes vagy nem feltétlenül közvetlen a kapcsolat, ugyanis a hitelezésnek számos más feltétele van. A legfontosabb, ami hiányzik Magyarországon egy egészséges hitelezési szinthez, az a hitelkeresletnek az elégtelen volta, ebben, ugye, nem segít a bankadónak a csökkentése” – mondta Palkó István elemző.

A bankadó csökkentését várhatóan ősszel, a 2016-os adótörvények elfogadásakor hagyja jóvá a kormánytöbbség a parlamentben.

Két százalék feletti bővülést várnak

A 2016-os gazdasági növekedésből állná a kormány a bankadó csökkentését – erről a Kossuth rádióban beszélt a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint jövőre 2 százalék feletti bővülést várnak, ami 200-250 milliárd forintos többletbevételt jelent a költségvetésnek. A miniszter szerint a bankadó mérséklése nem veszélyezteti a költségvetést, mert a hitelezési aktivitás – ezzel pedig a munkahelyek és beruházások növekedése – visszahozza a kiesett összeget. Hozzátette: a kormány egyelőre nem tervezi, hogy más szektorális különadókat is csökkent.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!