Több százmilliárdos hiteleket vesz a nyakába a magyar kormány

A vasútfejlesztési hitel mellé további kölcsönt vesz fel a magyar kormány Kínától. Az állami tulajdonú Eximbank 500 millió dolláros, átszámítva 130 milliárd forintos hitelkeretet kap. A pénzt gazdaságélénkítésre fordíthatja a pénzintézet, amely az utóbbi években előszeretettel finanszírozza kormányközeli milliárdosok üzleteit. A kínaiak közel 220 millió dollár hitelt adnak a tulajdonukban álló Borsodchem beruházásaira. A vegyipari üzem fő tulajdonosa egy olyan kínai cégcsoport, amely többségében kínai köztulajdonban van. A jelentősebb gazdasági megállapodásokról Orbán Viktor számolt be, miután tárgyalt a kínai miniszterelnökkel.

„Itt olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani, amelyek egy 4 százaléknál is nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, és számos olyan beruházást kellene végrehajtani, amelyhez elég tőke sem a magyar gazdaságban, sem az EU-ban nincs már. Ezért finanszírozzuk a Budapest-Belgrád vasútvonalat kínai közreműködéssel, és van még számos ilyen projekt, amelyet kínai közreműködéssel tudunk megvalósítani, és amely projektek rendkívül fontosak a Magyarországon és a környező országokban élő emberek számára” – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy minden európai ország részesedne Kína gazdasági növekedéséből – Magyarország ebből a szempontból jó helyzetben van.

„Kínába a legtöbb export Magyarországról megy a közép-európai térségből, mi szállítjuk a legtöbb árut oda, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás. Van egy versenyképes gazdasági szabályozó és adókörnyezetünk. Ideológiák helyett józan észre alapozzuk a politikánkat, és van egy kölcsönös tisztelet Kína és Magyarország között” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kínai miniszterelnök szerint a magyarországi befektetések hatására nemsokára majd a magyarok állítanak elő olyan termékeket, amelyeket aztán majd az olcsó munkaerejéről elhíresült ázsiai országban élvezhetnek majd. Li Ko-csiang szerint ezzel majd Magyarország befolyása nő Kínában.

„Még több terméket gyárthatunk majd itt, Magyarországon, amit aztán majd a kínai piacokon lehet értékesíteni. Az emberek persze ilyenkor felvethetik a kérdést, hogy akkor nő-e majd a kínai befolyás a kelet-közép-európai országokban. Én azt gondolom, hogy a magyar befolyás fog nőni Kínában ezáltal, mert itt befektetünk, és az itt megtermelt terméket Kínában fogják értékesíteni a kínai piacokon. A kínai fogyasztók lesznek azok, akik élvezhetik a magyar termékeket” – mondta Li Ko-csiang.