2022. 11. 28. Hétfő Stefánia napja
Jelenleg a TV-ben:

Hazahúzó

Következik:

Vezércikk 03:00

Még mindig a sor végén kullogunk

2015. március 23., hétfő 08:26, frissítve: hétfő 09:49

Továbbra is a sor végén kullog Magyarország az életszínvonal uniós összehasonlításában. A statisztikai hivatal munkatársai az idén is mérik az életszínvonalat, mintegy 13 ezer háztartást keresnek fel két hónap alatt. A válaszadóknak az életkörülményeikről kell beszámolniuk, például mennyit költenek rezsire, élelmiszerre vagy kultúrára.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai mérik az életszínvonalat, a kutatás két hónapig tart, személyesen vagy interneten keresnek fel mintegy 13 ezer háztartást. „Ezen adatok alapján megismerhetjük a háztartások fogyasztását. Hogyan élnek, mire költenek, mennyit költenek az emberek, a bevételeik hány százalékát kell a megélhetésükre költeni, mire tudnak utána a megmaradt pénzből költeni” – mondta Sversits Éva.


Az idén először többcsatornás módon történik a felvétel, azaz interneten is lehet válaszolni. A szakértők azt vizsgálják, hogy egy család a bevételeiből mennyit költ rezsire, szórakozásra és kultúrára. A KSH azt is méri, hogy milyenek a lakáskörülmények és milyen az étkezés színvonala. „Ez nagyon fontos, mert ennek keretében a háztartásokat az életkörülményeiről, a költségvetéséről, arról, hogy hogyan élnek, a fogyasztási szokásairól kérdezzük, ami rendkívül sok információt nyújt a hazai és a külföldi elemzők számára is. Magyarországon összesen 13 ezer háztartás került be ebbe a felvételbe, őket véletlenszerű módszerrel választották ki” – fogalmazott Szekeres Jánosné, a KSH Zalaegerszeg kirendeltségvezetője.

A legutóbbi felmérés szerint a háztartások egy főre jutó éves bruttó átlagjövedelme az 1,3 millió forintot sem éri el, viszont az adatokból az is kiderül, hogy ez 4,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Uniós összesítő adatot az Eurostat készít. A legrosszabbul Bulgária áll, de Magyarország is csak az utolsó ötödben van. Az átlaghoz legközelebb Olaszország van, efölött teljesít viszont Franciaország, Svédország és Hollandia is. „A magyar bérek ebben a kétezres években nem nagyon nőttek. Azt gondolom, hogy nagyjából a stagnálás jellemző a magyar bérekre hosszabb távon. A kelet-európai régiónak – és így Magyarországnak – ez óriási csalódás volt, ha ezzel az ütemmel folytatódna a bérfelzárkóztatás, akkor a rendszerváltó generációnak valószínűleg csak az unokái érnék meg, hogy valamifajta érdemi bérfelzárkózás legyen, mondjuk, ahhoz az Olaszországhoz képest, amelyet ön is említett” – nyilatkozta Pogátsa Zoltán közgazdász.

A legnagyobb gazdasági növekedést az elmúlt 25 évben Németország és Írország érte el.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!