Leépítések a választások után?

Karcsúsíthatja a köszférát az Orbán-kormány, ha a Fidesz nyeri a parlamenti választásokat - írja a Magyar Nemzet egy uniós pályázatra hivatkozva. A kedvezményezett a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a kormányhivatalokkal együttműködve 5 milliárd forintot fordíthat a csoportos létszámcsökkentések kezelésére, illetve megelőzésére. A pénzt nemcsak olyan dolgozók átképzésére lehet fordítani, akiket piaci vagy állami cégektől küldtek el, hanem közalkalmazottakéra és kormánytisztviselőkére is. A Miniszterelnökség vezetője, Lázár János néhány hónapja ismerte el újra, hogy még mindig túlságosan nagy Magyarországon a bürokrácia. A miniszter szerint 100-150 ezer emberrel kevesebbre lenne szükség az állami szektorban.

2016 januárjában, a kormányzati ciklus félidejében vetette fel a közszféra jelentős karcsúsítását az állami hivatalokat irányító Miniszterelnökség második embere.

Csepreghy Nándor főnökétől, Lázár János minisztertől a sajtó tavaly augusztusban kérdezte meg, hogy mi lett a beharangozott bürokráciacsökkentésből.

„Én azt látom, hogyha a gazdasági növekedés úgy folytatódik, ahogy az elmúlt évek száma ezt a számot előrevetítheti, akkor ennek a politikai ciklusnak a végéig nagyjából 100-150 ezer fővel csökken az államigazgatásban lévő dolgozók létszáma” – fogalmazott akkor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

- Hát szerencsére az államtitkár úr azt mondta, hogy lehetne, és nem azt, hogy kell.

- Én is azt mondtam, hogy lehetne.

- Lehetne, de nem lesz. Az államtitkárok így járnak általában, hogy a lehetne az lehetne marad, mert a kormány mondja meg, hogy mi lesz – mondta Lázár János október elején.

A kancelláriaminiszter akkor újra megkapta a kérdést, amelyre nem azt válaszolta, hogy nem lesz elbocsátás az állami szektorban, hanem azt, hogy a parlamenti választásokig nem lesz több.

„Intézmények megszüntetése, Ön mondta, hogy ebben történelmi tettet hajtottunk végre, hiszen 100 háttérintézményből ki tudtuk azt az ötvenet húzni, amire nem volt valóban szükség, és én azt gondolom, ha a Fidesz megkapja a választópolgároktól a bizalmat, akkor a háttérintézmények számát tovább fogja csökkenteni 2018 után, tehát a háttérintézmények, akik ezt az átalakítást átvészelték, azok nem számíthatnak hosszú távú fennmaradásra. És akkor nem beszéltünk az állami cégekről, több, mint 270 állami cég van, amihez szintén hozzá kell nyúlni, erről is beszéltünk, erre nem maradt időnk, ha a választáson bizalmat kapunk, akkor ezt meg fogjuk csinálni” – jelentette ki Lázár.

Decemberben a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke megüzente a kormánynak, hogy a piac várja az utcára kerülő közszolgákat.

„350 ezer ember, és most itt a jó pillanat, várjuk őket szívesen a szolgáltatási szférában, az tipikusan fel tudja venni a felesleges közalkalmazottakat, és akkor onnan kiszorulhatnak a termelésbe vissza. Ha ezt nem csinálja meg Magyarország, most mondom: elbukik” – nyilatkozta Demján Sándor.

Csoportos létszámcsökkentések megelőzésére, illetve az elbocsátott dolgozók átképzésére a kormány 5 milliárd forintot különített el uniós pénzből 2017 második félévében. A pályázati felhívás kitér azokra a kormánytisztviselőkre és közalkalmazottakra, akiknek átszervezés miatt szűnik meg a munkahelyük - például egy-egy háttérintézmény bezásásával. Az illetékes szakszervezet elnöke azt mondta, velük nem egyeztettek a pályázatról.

„Mi a közszférán belül megdöbbenéssel hallottuk és nagyon nehéz szívvel figyeljük az államnak, mint kvázi munkáltatónak az ezzel kapcsolatos ténykedését, mert bármilyen létszámcsökkentés is tisztességes egyeztetéssel, a feladatok csökkentésével, az elbocsátandó létszám egyeztetésével és a végkielégítés biztosításával képzelhető el, de ilyen számokról, ilyen óriási felező létszámról nem tudunk” – fogalmazott Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Az érdekképviselet számításai szerint a pályaelhagyók miatt 16 ezer ember hiányzik a közigazgatásból. A 4 és fél millió magyar munkavállalóból 1 millió dolgozik még mindig valamelyik állami hivatalban vagy állami cégnél. Ez az arány uniós összehasonlításban kiugróan magas - hangoztatta a Miniszterelnökség vezetője.

Együtt: A munkaerőhiányra kéne koncentrálni

Az Együtt elutasítja a kormányzati intézkedés tervét. Az ellenzéki kis párt választmányi elnöke szerint nem elbocsátásra van szükség, hanem meg kell oldani a munkaerőhiányt a közszférában.

„Bármerre tekint az Együtt, Magyarországon inkább foglalkoztatási hiányt lát a közszférában. Kevés az ápolónő, kevés az orvos, sok helyen kevés az általános iskolai vagy középiskolai pedagógus. Látjuk, hogy munkaügyi ellenőrzések sokszor azért nem folynak, mert leépítették őket vagy szétverték ezt a rendszert. Alapvetően ott, ahol Magyarországot működtetni kell, mi inkább betöltetlen álláshelyeket és új foglalkoztatási feladatot látunk, nyilván tisztességes bérért, ezért alapvetően elutasítjuk a kormány leépítési szándékát” – hangoztatta Szigetvári Viktor, a párt választmányi elnöke.

Az NGM szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy reagált, „szó sincs tömeges létszámleépítésekről a közszférában, a GINOP 5.3.10 uniós program célja az esetleges létszámleépítések megelőzése és kezelése az elsődleges munkaerőpiacon. A program indítását a 2008-ban induló válság tapasztalatai, a szocialista-liberális kormányok hibás válságkezelése hívta életre, hiszen képtelenek voltak megakadályozni a tömeges elbocsátásokat az országban. A magyar kormány célja, hogy a programmal segítséget nyújtson az esetlegesen létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak még a munkaviszony megszűnését megelőzően. A projekt ugyanakkor nem kifejezetten a közszféra dolgozóinak, hanem minden magyar munkából élőnek hivatott segítséget nyújtani a konvergencia régiókban, amennyiben a szükség úgy kívánja.”